Századok – 2023

2023 / 6. szám - MECENATÚRA ÉS TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS - Bárány Zsófia: A Szent István Társulat és támogatói köre 1848 és 1858 között

BÁRÁNY ZSÓFIA Volt, aki többféle módon járult hozzá a működéshez. A köröstarjáni malom­mester fia, az 1847-ben Ferenc József és testvérei magyar nyelvtanárának felkért későbbi nagyváradi kanonok, Hoványi Ferenc például több ízben is ajándékozott jelentős pénzösszeget, és saját művei eladásának hasznát is felajánlotta a társulat számára.44 Arra is volt azonban példa, hogy ajándékkönyvekkel támogatták a tár­sulatot. A papköltő, műfordító, Vörösmarty Mihályt segítő Egyed Antal például 200 példányt adományozott Ovidius-fordításából.45 44 1852-ben 500 Ft-ot, 1854-ben 400 Ft-ot, 1856-ban 900 Ft-ot adományozott. - SZÍT L Jegyző­könyve 1848-1856. Az 1852. május 18-án tartott választmányi gyűlés jegyzőkönyve; az 1853. május 18-án tartott választmányi gyűlés jegyzőkönyve; az 1854. december 1-jén tartott választmányi gyűlés jegyzőkönyve; az 1856. május 8-án tartott választmányi gyűlés jegyzőkönyve. 45 Publius Ovidius Náso Keservei. Öt könyv. Ford. Egyed Antal. Székesfehérvár 1826; Jó ’ s Olcsó Könyvkiadó Társulat névkönyve 1853-ikévre. Pest 1853. 46., 100. Említésre méltó, hogy Egyed Antal szintén írt köszöntőt a jubiláló Juranicsnak. - Egyed Antal: Fő tisztelendő Juranics László urnák [...] midőn papsága ötvenedik évét hálás miseáldozattal ülené. Pécs 1840. 46 Jó ’ s Olcsó Könyvkiadó Társulat névkönyve 1853-ik évre. Pest 1853. Függelék 50. 47 SZÍT L Jegyzőkönyve 1848-1856. Az 1852. január 13-án tartott választmányi ülés jegyzőkönyve; NotterA.: A Szent István Társulat i. m. 79. 48 A Jó ’ s Olcsó Könyvkiadó Társulat névkönyve ’ s alapszabályai. Pest 1850. 6. A későbbiekben csak grófnők vállalták az alapítói hozzájárulást. - A Szent István Társulat jegyző- és névkönyve 1859-re. Pest 1860. 55-59. (Három grófnő és Fejérváry Józsefné Cseörgheö Amália voltak a női alapítók 1860-ban.) Idővel ösztöndíjra, pályázatra is érkezett felajánlás. 1854-ben a sajóvámo­­si plébános, tanár Mester István hozott létre 200 pengőforintból alapítványt, amelynek kamatait a Katholikus Néplapon közölt legjobb elbeszélés szerzőjé­nek szánta. Ugyancsak 1854-ben a német kultúra iránt elkötelezett pécsi plé­bános, későbbi szatmári püspök Haas Mihály indítványozta egy himnuszpá­lyázat kiírását Szent István tiszteletére. Tervét azonnal támogatta 4-4 arany felajánlásával Huszár Ferenc főtörvényszéki tanácsos, valamint az akkori alel­­nök, Danielik János. „Kötelességnek tekintem minden alapitó és részvényes tagtársainkat, sőt vidé­ki bizományosainkat is, rendszeres jótévőknek nevezni” — jelentette ki Fogarasy 1852 augusztusában, a szabadságharcot követő első közgyűlésen.46 A rendkívü­li adományok mellett elméletileg további pénzforrást jelentett a növekvő taglét­szám, ám valójában ez nem mindig érvényesült. A részvények beszedésének mód­ját például 1852-ben újra kellett gondolni, illetve nagymértékű tagdíjhátralékkal kellett számolni 1857-ben.47 A vállalkozást támogatók körének szélesedését mutatja az első női alapító ne­vének felbukkanása: az 1850. évi névkönyv Fejérváry Amália, Heves vármegyei „közbirtokosnő”-ről tesz említést.48 Fejérváry Józsefné Cseörgheö Amáliától nem állt messze a pártfogói szerepkör. 1872-ben az irgalmas nővérek gyöngyösi 1055

Next

/
Oldalképek
Tartalom