Századok – 2023
2023 / 6. szám - MECENATÚRA ÉS TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS - Bárány Zsófia: A Szent István Társulat és támogatói köre 1848 és 1858 között
A SZENT ISTVÁN TÁRSULAT ÉS TÁMOGATÓI KÖRE 1848 ÉS 1858 KÖZÖTT kórházi működésére adott jelentősebb összeget, 1879-ben pedig a városban és a környékén élő árva leányok részére hozott létre alapítványt.49 49 Varga Sándor: A Paulai Szent Vince rendi irgalmas nővérek gyöngyösi működése különös tekintettel a kórház történetében betöltött szerepükre. In: Mátrai Tanulmányok 1997. Szerk. Horváth László. Gyöngyös 1997. 247. 50 1847 tavaszán 11 választmányi tagot választottak. Az igazgató munkáját segítő tagokat a nagygyűlés választotta. 1853-ban 41 tagja volt a bizottságnak. Az 1857. évi alapszabály 60 főben maximalizálta. - Mészáros I.: A Szent István Társulat i. m. 13., 54.; Jó ’ s Olcsó Könyvkiadó Társulat névkönyve 1853-ik évre. Pest 1853. 6-7. 51 SZÍT L Jegyzőkönyve 1848-1856. Az 1851. április 1-jén tartott választmányi ülés jegyzőkönyve. 52 SZÍT L Jegyzőkönyve 1848-1856. Az 1851. november 4-én tartott választmányi ülés jegyzőkönyve. A választmánynak később is voltak egyetemi orvostanár tagjai: 1859-ben lett választmányi tag az újonnan belépő Semmelweis Ignác. - A Szent István Társulat jegyző- és névkönyve 1859-re i. m. 54. 53 Az 1857. évi alapszabályzatba végül nem kerültek be ezek az új célok. - Mészáros I.: A Szent István Társulat i. m. 40., 53. 54 A prímást már az 1844. évi tervekben elsőszámú pártfogóként tüntették fel, az 1848. évi alapszabályzat pedig fővédnöknek említi. 55 A Katholikus Néplapnak volt német és szlovák kiadása is. A román nyelvű kiadását csupán tervezték. - NotterA.: A Szent István Társulat i. m. 51. A társulat gondozásában jelent meg a Családi Lapok folyóirat is. A lapok nyomtatása terén Emich Gusztáv helyett Lukács Lászlóval kívánt együttműködni a vezetőség. Az egyeztető tárgyalások során azt igyekeztek elérni, hogy a különböző folyóiratokat a hét különböző napjain küldjék ki. - SZÍT L Jegyzőkönyve 1848-1856. Az 1852. december 9-én tartott választmányi ülés jegyzőkönyve. Ugyancsak a támogatói bázis bővülését jelzi, hogy a tudományos közélet tekintélyes, világi képviselői is kezdtek csatlakozni a társulat tevékenységéhez. 1851-ben például a dolgozó tagok közé lépő jogász, régész, MTA-tag Erdy Jánost rögtön a választmány tagjának kérték fel.50 Szintén 1851-ben az irodalomtörténész, egyetemi tanár MTA-tag Toldy Ferencet részvényesként hívták meg az igazgató működését segítő bizottságba,51 amelynek tagjai között volt 1853-tól a pesti egyetem orvostudományi karának tanára, a későbbi dékán, majd rektor Stokinger Tamás is.52 1852-ben tartották a forradalom és szabadságharcot követő, már említett első társulati közgyűlést, amelyen bejelentették, hogy a társulat felveszi Szent István nevét. Felmerült, hogy a társulat a sajtókiadványokon túl „élőszóval”, tudományos, ismeretterjesztő, népszerűsítő előadások tartásával, valamint karitatív jellegű feladatokkal — például gyűjtések, szociális munkák révén — tágítsa feladatkörét.53 Egyelőre azonban még az eredeti célkitűzésekkel is akadtak gondok, 1852-ben például így panaszkodott a fővédnök prímásnak54 az igazgató: „Ha nem Istenbe és a szentséges Istenszülő közbenjárásába vetném reményemet, rég elcsüggedtem volna. Nem bírom orvosolni a folyóiratok küldésének rendetlenségével szembeni általános panaszokat, hacsak szét nem válogatjuk őket [tudniillik a lapokat — B. Zs.]. 55 A következő év kezdetével egyébként meg lesz újítva a kiküldés, amitől azt remélem, hogy az gyorsabb és pontosabb lesz. A bajok oka abban 1056
