Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Pilkhoffer Mónika: A városszerkezet és városkép átalakulása Pécsett a két világháború között
A VÁROSSZERKEZET ÉS VÁROSKÉP ÁTALAKULÁSA PÉCSETT A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT a növekedés különösen az 1930-as években volt kiemelkedő mértékű, hiszen miközben a thj. városok esetében a korábbi évtized 25%-os átlagáról 16%-ra esett vissza a lakóházak építése, addig Pécsett 28%-kai növekedett. Pécs 1920-1930 között a tíz vizsgált város közül (Miskolccal együtt) a negyedik, 1930-1941 között (Sopronnal megegyező százalékot elérve) a második volt a sorban. A két világháború közötti teljes időszak növekedése még a dualizmus koránál is nagyobb volt.124 1869-1910 között Pécsett évi átlagban 66 új házat emeltek, míg 1920-1941 között 144-et. 124 A lakóházak száma 1869-1880 között 8, 1880-1890 között 13, 1890-1900 között 27, 1900- 1910 között 24%-kal növekedett. PilkhofferMónika: Pécs építéstörténete 1890—1910 között. Statisztikai elemzés. Századok 139. (2005) 1439-1440. 125 MSK69. 18. Falazat A statisztikai adatok mögött természetesen más és más méretű és minőségű házak rejtőznek. Ennek vizsgálatát a lakóépületek falazatának, tetőzetének és magasságának a mutatói alapján lehet elvégezni. A házak építőanyaga tűzbiztonsági, árvízvédelmi és közegészségügyi okok, valamint a városias látkép szempontjából is jelentőséggel bír. A falazat természetesen mindig kisebb mértékben változott, mint a tetőzet, hiszen előbbi csak új épület emelésével realizálódhatott, míg a tető tűzbiztos anyagra cserélése az épület felújításának is részét képezhette. A különböző építőanyagok használatát alapvetően határozta meg a természetföldrajzi helyzet, és befolyásolták az adott településen érvényben levő építési szabályrendeletek is. A szilárdabb falazat az egészségesebb lakás és a település városiasabb kinézetének is előfeltétele volt, hiszen csak kő- és téglaépületet lehetett alápincézni, és csak ezekből az építőanyagokból lehetett emeletes házakat építeni. A vályogházak esetében külön kategóriát képeztek a szilád alappal rendelkező, illetve az azt nélkülöző épületek. Az erre vonatkozó adatfelvétel azonban csak kevéssé tekinthető megbízhatónak, annak ellenére, hogy a ház építőanyagát ekkor már nem magának a számlálóbiztosnak kellett meghatároznia, hanem az előre nyomtatott kategóriák közül kellett csak kiválasztania. Emiatt a különböző típusú vályogházakat összevonva kezeljük. Általánosságban elmondható, hogy a terület-elcsatolások alapvetően megváltoztatták a lakóépületek falazatának országos arányát. Miközben a kőből vagy téglából épült házak aránya alig módosult, a vályogházaké jelentősen megnőtt. A legnagyobb változás az erdélyi és a felvidéki területek elvesztésével összefüggésben a fából épített házak esetében következett be, amely a tizedére — 28,2-ről 2,8%-ra - zsugorodott.125 106
