Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Pilkhoffer Mónika: A városszerkezet és városkép átalakulása Pécsett a két világháború között
PILKHOFFER MÓNIKA 1. ábra A lakóházak falazata Pécsett 1920-ban és 1941-ben126 126 MSKÚs. 83. 30*.;TSK 1941. passim 127 „Az I. építési körzetben épülő házak falai a földszinti falaktól fölfelé csakis jó minőségű téglával legalább fehérmészhabarcsba falazhatok, az alapfalak téglából, de kőből vagy betonból is, az alagsor falai pedig még jó minőségű kagylós törésű kőből és téglából (vegyes falazatként egyharmad rész tégla, kétharmadrész kő) is falazhatok.” „D” függelék az 1888. évi építési szabályrendelethez, 1928. MNL BaML IV. 1418. 15-5. D. Építési körzetek, 5. 128 Uo. 11. 129 MSKÚs. 83. 30*.;TSK 1941. passim ■ kő, tégla, beton vályog ossz ■ fa 1920-ban a pécsi lakóházak kétharmada (67,9%) szilárd falazattal rendelkezett, míg egyharmada (31,3%) vályogból épült. Ezek az arányok 20 év elteltével inkább a háromnegyed-egynegyed megoszláshoz közelítettek. Mindezek alapján elmondható, hogy a két világháború között számottevően javult a házak falazata Pécsett. A szilárd építőanyagból emelt házak aránya ugyanakkor nagyobb mértékben (10%-kal) nőtt a századfordulón (1890-1910), mint a Horthy-korszak két évtizedében (6,4%kai). Pedig az építési szabályrendelet 1928. évi függeléke az építőanyagokra vonatkozó szabályok szigorításával127 és az építési kerületek kibővítésével csak a város belterületétől 500 méteren túl fekvő, 4. építési zónában engedélyezte a „tetszés szerinti anyagokból” való építkezést.128 Az 1930 és 1941 közötti csekély visszaesés talán a nagyobb külterületi építő tevékenységgel magyarázható. 2. táblázat A lakóházak falazata Pécsett és a thj. városokban %-ban (1920—1941)129 1920 1930 1941 tégla vályog fa tégla vályog fa tégla vályog fa Pécs 67,9 31,3 0,8 76,8 22,8 0,4 74,3 22,6 3,1 Thj. városok 32,7 65,4 1,9 37,3 61,7 1,0 39,2 60,1 0,7 1920-ban arányait tekintve csaknem egyharmaddal több szilárd falazatú ház állt Pécsett, mint általában a törvényhatósági jogú városokban. A legtöbb téglaépületet Sopronban (94,6%) és Győrben (84,4%) írták össze, utánuk következett a sorban Pécs. Ugyanez volt a sorrendje a legtöbb szilárd falazatú házzal rendelkező 107
