Századok – 2023
2023 / 5. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Horváth Sándor – Kecskés D. Gusztáv – Mitrovits Miklós (szerk.): Magyarország külkapcsolatai (1945–1990) (Barta Róbert)
TÖRTÉNETI IRODALOM vélem, haszonnal építhet még a szerző Bencsik Péter és Nagy Botond munkáira, akik szintén árnyalt képet adtak a határvidékeken jellemző dinamikus gazdasági kapcsolatokról. A korábbi önálló monográfiáiban a két világháború közötti Kecskemét társadalmát és gazdaságát vizsgáló Szilágyi Zsolt Ismeretlen Alföld című monográfiájában láthatólag eltávolodott a gazdaság- és társadalomtörténet-írás klasszikus formáitól, és jóval nagyobb hangsúlyt helyezett a társadalomföldrajzi elemzésre, ami a 6. fejezetben kidolgozott települési példákkal (Kisvárda, Berettyóújfalu, Miskolc stb.) válik kiváltképp érzékelhetővé. Ez egy ilyen erős sodrású könyv esetén, a megbecsülhetetlenül sok energiát, figyelmet igénylő számítások, a nagyobb, áttekintő koncepciók megfogalmazása mellett érthető is. Épp ezért a könyv beépülése a hazai gazdaság- és társadalomtörténet-írásba nemcsak indokolt, de kétségtelenül meg is fog történni. Koloh Gábor MAGYARORSZÁG KÜLKAPCSOLATAI (1945-1990) Szerk. Horváth Sándor - Kecskés D. Gusztáv - Mitrovits Miklós (Magyar Történelmi Emlékek — Kézikönyvek) Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Bp. 202 E 639 oldal René Remond 1962-ben megjelent kétkötetes munkája {EEtats-Unis devant I opinion française, 1815—1852. Presses de Sciences, L’Imprimerie Chirat, Saint-Just-la-Pendue) óta a diplomácia történet művelői pontosan tudják, hogy a külpolitika történeténél bővebb halmaz a diplomáciai viszonyok kutatása, s mindez egy ennél is tágabb spektrumba illeszkedik, melyre a nemzetközi kapcsolatok fogalmát használjuk, és a főcímben a kötet szerkesztői maguk is Magyarország külpolitikája helyett a ’külkapcsolatok’ kifejezést választották - indokoltan. A tanulmánykötet szerzői (22 szerző 23 tanulmánya) ugyanis az ország 1945 utáni külkapcsolatait jórészt bilaterális alapon tárgyalják, elemzéseikben nem csupán a külpolitikai, hanem a gazdasági, kereskedelmi, kulturális szegmenseket is figyelembe véve, noha tanulmányonként eltérő súlyozással. A négy nagyobb fejezetre tagolt tanulmánykötet a földrajzi és tematikus szerkezeti kereteket követi, amennyiben egy hosszabb, általános áttekintést adó bevezetés (Békés Csaba tanulmánya) után a szuperhatalmak és az integrációk viszonylatában helyezi el Magyarországot (Borhi László, Baráth Magdolna, Békés Csaba, Germuska Pál, Kalmár Melinda írásai), majd a keletközép-európai szovjet zóna államaival kialakított kapcsolatok áttekintése következik (Mitrovits Miklós, Bencsik Péter, Stefano Bottoni, Slachta Krisztina, Vukman Péter és Penka Pejkovszka írásai). A harmadik fejezet hat tanulmányának szerzői (Andreas Schmidt-Schweizer, Gecsényi Lajos, Kecskés D. Gusztáv, Magyarics Tamás, Andreides Gábor, Fejérdy András) a fontosabb nyugati (nyugat-európai) országok felé irányuló magyar kapcsolatokat vizsgálják, végül a bilaterális kapcsolatok határait tágítva az Ázsia és a harmadik világ felé irányuló külkapcsolatok kerülnek terítékre (Vámos Péter, Wintermantel Péter, Apor Péter, J. Nagy László elemzései). A gondos és egységes szerkesztői, valamint lektori munkával összeállított kötet célja részben az volt, hogy az 1990-es évek óta eltelt évtizedek idevágó tudományos kutatási eredményeit összegezzék és közérthető megfogalmazással tegyék közzé. Ehhez jó érzékkel választották ki eddigi szakmai-tudományos teljesítményük alapján a kötet szerzőgárdáját. Másrészről arra törekedtek, hogy a kötet kézikönyvként hasznosítható legyen a felsőoktatásban és - remélhetőleg - a külkapcsolatok világában tevékenykedők körében is. A kötet részletes tanulmányozása után megállapítható, hogy a fentebbi premisszákat a szerkesztők jórészt elérték. A tanulmányok 1033 SZÁZADOK 157. (2023) 5. SZÁM
