Századok – 2022
2022 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Balogh Ádám Tibor: Epizódok az Osztrák–Magyar Monarchia és Brazília kereskedelmi kapcsolatainak történetéből
BALOGH ÁDÁM TIBOR láttamozandó szállítmányokkal kellett már foglalkoznia. A fiumei brazil alkonzul helyzete akkor stabilizálódott, amikor 1886/1887-1896 között az Adria hajózási vállalat igazgatója, Kuranda Emil töltötte be a posztot, aki 1896—1906 között fiumei brazil konzul, majd 1906—1914 között budapesti brazil főkonzul lett151 — ami jól mutatja az egyes tisztségek közötti összefonódásokat. 151 Torbágyi P: Magyar kivándorlás i. m. 179.; Magyar Compass 15. (1887) 96.; Budapesti Hírlap, 1896. szeptember 13. 152 HU-MNL-OL-K 168-1888-15-4912 153 Vasúti és Közlekedési Közlöny, 1891. június 24. 154 Zsigmond G.: Az Osztrák-Magyar Lloyd i. m. 139-140. 155 Pelles M.\ Az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Rt i. m. 200. 156 Drzavni arhiv u Rijeci Tengerészeti Hatóság 69-1892-XVIII-57-Adria (Az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Részvénytársaság tájékoztató plakátja). 157 HU-MNL-OL-K 168-1888-15-4912 Ausztria-Magyarország és Brazília között 1888-ban kereskedelmi szerződés jött létre, ami a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elvét tartalmazta.152 Lisztkivitel szempontjából a brazíliai kereskedelmi forgalom 1889—1890 között érzékelhetően nagy sikereket ért el. Az 1880-as években életre hívott rendszeres hajójáratok, Burchard Konrád és Kuranda Emil konzuli tevékenysége, a megkötésre került szerződés, az állami segélyek és a magyar malomipar fejlődése nyomán jelentős lendületet kapott a brazíliai export-forgalom is. Az 1891. június 24-én megjelent Vasúti és Közlekedési Közlönyben egyenesen az áll: „a brazil forgalom kiviteli irányzataink egyik legfontosabbikát képezi”.153 1891-ben a magyar állam felbontotta az addigi szerződését az Osztrák—Magyar Lloyd vállalattal, mely később Osztrák Lloydként üzemelt tovább. A magyar állami támogatásokat immár csak az Adria vállalat, és más magyar érdekeltségű hajózási társaságok élvezhették. A brazíliai járatokra vonatkozóan külön megállapodás született a két állami érdekeltségű cég között, így az áruszállítási forgalmat egymás között felosztva bonyolították a továbbiakban.154 A Lloydnak és az Adriának évente hat-hat járatot kellett Brazíliába indítania, tehát összesen tizenkettőt, melyek oda-vissza közlekedtek. Az év első felében öt járatot, a másik felében hetet teljesítettek felváltva. A magyar kereskedelemügyi miniszter a kereslet növekedésével további járatokat kérhetett. A brazíliai járatokért a magyar állam a korábbi megállapodásokhoz hasonlóan 3000 Ft támogatást folyósított.155 Az üzletkötések Brazíliában ügynökségeken keresztül történtek. 1891-ben az Adria részvénytársaság főügynöksége, a Rombauer & Co. volt Rio de Janeiróban; Bahiában az F. W. Winkel; Pernambucóban a Johnston, Pater & Co.; Santosban pedig az Edward Johnston & Co. cég látta el a hajózási vállalat érdekképviseletét.156 A 19. század utolsó évtizedére általánosan ismert lett, hogy Brazília a magyar liszt egyik jelentős fogyasztási piaca,157 s a magyar malomipar által megőrölt ter- 1047
