Századok – 2022
2022 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Balogh Ádám Tibor: Epizódok az Osztrák–Magyar Monarchia és Brazília kereskedelmi kapcsolatainak történetéből
KL OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA ÉS BRAZÍLIA KERESKEDELMI KAPCSOLATAI menyek egyik fontos, tengerentúli felvásárló országa. Ebben az árukategóriában a dél-amerikai ország a Fiúmén keresztül elszállított lisztnek a negyedik legnagyobb piaca volt 1886-1888 között, 1889-ben és 1890-ben pedig Anglia után - az osztrák felvevőpiacot leszámítva - a második legjelentősebb volt. Nem meglepő, hogy a kortársak szemében katasztrofálisan hatott, mikor egy évvel később, 1891-ben, legkevesebb 5,8 millió kilogrammal csökkent az értékesítés Brazíliában — csak a fiumei kikötői adatok szerint -, s a korábbi mutató csaknem a felére esett. Ekkor az angliai piacon is mintegy 9 millió kilogrammal kevesebb áru kelt el. Ez az év negatívan érintette a magyarországi búzatermelőket, a malomipart, a hordóipart, a lisztet transzportáló közlekedési vállalatokat és az agrármunkaerőt egyaránt. A válsághelyzet háttérokát az érintett hatóságok az Egyesült Államok térhódításának tulajdonították, és habár ez a fő okok közé tartozott, Brazília esetében számos további tényező hatott még arra, hogy a magyarországi lisztexport addigi növekedése megakadt.158 Amint arra alapos kutatásai révén Klement Judit az elmúlt években rámutatott, a 19. század végére a magyar mezőgazdaság és malomipar válságos helyzetbe került. A korábbi előnyös pozícióit elveszítette Nyugat- Európában, sőt a tengerentúlon is.159 158 Hátrányos kereskedelmi szerződések, új dél-amerikai hajózási társaságok, az amerikai politikai befolyás növekedését követő vámmentesség az USA számára, ezzel szemben az osztrák-magyar államot vámemelés sújtotta; új brazil parthajózási törvények születtek, fejlődött a helyi mezőgazdaság és agráripar, a bevándorlókkal nőtt a tapasztalt munkaerő száma stb. 159 Lásd Klement Judit: Az őrlési forgalom jelentősége a fővárosi malomvállalatok nézőpontjából. In: Piacok a társadalomban és a történelemben. Rendi társadalom - polgári társadalom (26). Szerk. Halmos Károly - Kiss Zsuzsanna - Klement Judit. Bp. 2014. 211-220.; Uő: How to Adapt to a Changing Market? The Budapest Flour Mill Companies at the Turn of the Nineteenth and Twentieth Centuries. Hungarian Historical Review 4. (2015) 834-867.; Uő: Die Agrarkrise am Ende des i. m. 160 Wittman T: Latin-Amerika története i. m. 343. 161 Fausto, B.: Brazília rövid története i. m. 140-141. Politikai és piaci változások Brazíliában A 19. században Brazília számos gazdasági, társadalmi problémával küzdött, melyeket a császárság idejében II. Péter császárnak és kormányainak nem sikerült megoldania. Az államháztartás szinte folyamatos deficittel küzdött, mely gyakori inflációt idézett elő, s ez főleg a pénzügyileg jelentősen érintett városokban zúgolódásokhoz, forrongásokhoz vezetett.160 Számos tényező együtt állása - kárpótlás nélküli rabszolga-felszabadítás (1888), a köztársasági eszme terjedése, gazdasági és társadalmi nehézségek, a hadsereg kérdése, az uralkodó gyengülő tekintélye és rossz egészségi állapota stb. - végül odavezetett, hogy 1889. november 15-én Deodoro da Fonseca tábornagy a katonái élén megdöntötte a monarchiát, kikiáltotta a köztársaságot.161 1048
