Századok – 2022
2022 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Balogh Ádám Tibor: Epizódok az Osztrák–Magyar Monarchia és Brazília kereskedelmi kapcsolatainak történetéből
BALOGH ÁDÁM TIBOR A 19. század végének egyik jeles történetírója, Márki Sándor szerint Brazília és az egyenlítői államok akkor váltak a magyar liszt rendszeres felvásárlójává, amikor a magyar állam saját gőzhajóival, saját kereskedelmi társaságával már képessé vált az összeköttetést fenntartani a tengerek és óceánok számos kikötőjével.138 138 Márki Sándor: Amerika s a magyarság. Földrajzi közlemények 21. (1893) 49-94., itt: 33-34. 139 Fest Aladár — Holek Sámuel: Fiume kereskedelme. Fiume és a Magyar-Horvát tengerpart. Magyarország vármegyéi és városai 1897. Szerk. Borovszky Samu - Sziklay Sándor. Bp. 1897. 209. 140 Márki S.: Amerika s a magyarság i. m. 81-82. 141 Budapesti Hírlap, 1885. május 4. 142 Budapesti Hírlap, 1885. május 5. 143 Szilágyi Ágnes Judit: Metszéspontok. Tanulmányok a portugál és a brazil történelemről. Szeged 2009. 117. 1885-ben több hajózási vonalon is megindult Magyarország árukereskedelme. Ekkor került a Magyar Királyság kapcsolatba Máltával, az észak-afrikai vasútépítési munkálatok miatt pedig Algírral és Tunisszal. A közvetlen magyarbrazil vonal 1885-ben létesült, ezáltal közvetlen összeköttetés jött létre Brazília és a Magyar Királyság között. Az Adria tengerhajózási társaság gőzhajói ettől kezdve egyenesen Dél-Amerikába vitték az árut, és onnan rakományokkal tértek viszsza évente legalább hat alkalommal, meghatározott menetrend szerint. Az Adria gőzösei a már korábban is meglévő kapcsolatokra építve közlekedtek Brazíliába, ahol az érdekeiket a helyi konzulok és a megbízott kereskedelmi ügynökségek támogatták - mindemellett parthajózási tevékenységet is folytattak. Fest Aladár és Holek Sámuel kiemeli, hogy ezáltal a lisztexport és a kávéimport rendszerezetten és közvetlen módon történhetett, míg korábban csak a Lloyd és pár angol kereskedelmi vállalat - gyakran átrakodásokkal és esetlegesen - hajtotta végre a szállítmányozást.139 1885. május 4-én futott ki a fiumei révből az első óceánon túli utat megtevő, magyar állami tulajdonban lévő kereskedelmi gőzhajó, a Stefánia.140 1885. május 3-án, egy nappal a hajó indulása előtt I. Ferenc József császár és király meglátogatta az éppen zajló budapesti országos kiállítást, melyen Kuranda Emil, az Adria tengerhajózási társaság vezér igazgatója elmesélte az uralkodónak, hogy másnap az első magyar gőzhajó átszeli az Atlanti-óceánt. A Budapesti Hírlap tudósítója szerint Ferenc József megjegyezte: „nagyon örvend hallani, hogy Magyarország már Dél-Amerikába is exportál árucikket [...] a fő kiviteli cikk bizonyára liszt lesz”.141 Fiúméból egy nap múlva távirat érkezett a Budapesti Hírlaphoz, melyben jelentették, hogy a Stefánia útnak indult, rakománya 11 950 hordó liszt, az úti célja pedig egyenesen Brazília volt.142 A lisztkereskedelem előmozdításában jelentős lépés volt, hogy 1884-ben brazil főkonzulátus nyílt Budapesten.143 Érdekes módon a pesti brazil főkonzulátus felállítását nem a dél-amerikai állam vezetése, hanem a magyar kormányzat 1045
