Századok – 2022
2022 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Balogh Ádám Tibor: Epizódok az Osztrák–Magyar Monarchia és Brazília kereskedelmi kapcsolatainak történetéből
KL OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA ÉS BRAZÍLIA KERESKEDELMI KAPCSOLATAI kezdeményezte 1883-ban.144 Az első budapesti brazil főkonzul Burchard- Bélaváry Konrád lett, aki egyben a gróf Széchenyi István által alapított pesti Hengermalom igazgatója is volt. Nem véletlenül, mivel Burchard Konrádról közismert, hogy a magyar lisztipar elkötelezett fejlesztője volt. Emberi erőfeszítést és anyagi forrásokat sem kímélve törekedett fellendíteni a magyarországi lisztkivitelt.145 k Magyar Salon című képes folyóirat a következőket írta róla: „Midőn pedig 1884. május 3-án146 Brazília főkonzuljává kineveztetett, első dolga volt Brazíliával való rendes összeköttetésünket előmozdítani, s az ő közbenjárása folytán ismerte el a brazíliai kormány hajójáratainkat rendeseknek, és ennek folytán e járatokat könnyítésekben részesítette, ami néhány fontosabb iparcikkünk exportjára nézve döntő fontossággal bírt.”147 Burchard 1884 és 1896 között, tizenkét esztendőn keresztül foglalta el Brazília budapesti főkonzuli székét, ezalatt aktívan részt vett a két fél közötti kapcsolatok előmozdításában.148 144 Horváth Jenő: A magyarországi külképviseletek, 1815-1918.A háborús felelősség - Diplomáciai és kortörténeti szemle 1. (1928) 1-2. sz. 473-477., itt: 475. 145 Életrajzáról bővebben lásd Klement Judit: Apák és fiúk gazdasági stratégiái. Egy magyar család a 19. és 20. században. Aetas (2005) 1-2. sz. 69-92. 146 II. Péter brazil császár 1884 májusában írta alá a kinevezési okiratot. I. Ferenc József 1884. augusztus 4-én szentesítette a kinevezést. HU-MNL-OL-K 168-1884-14-32736 147 Magyar Salon 6. (1888-1889) 2. sz. 98-99. 148 KkmentJudit: Hazai vállalkozók a hőskorban. A budapesti gőzmalomipar vállalkozói a 19. század második felében. Bp. 2012. 224. 149 A Rudmann Adolfról szóló iratokat lásd HU-MNL-OL-K 230-1896-4-48662 (Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszternek összeállított iratanyag a fiumei és budapesti brazil konzulátus elmúlt évekre vonatkozó helyzetéről. A dokumentumok között megtalálható Burchard-Bélaváry Konrádnak a tiszteletbeli főkonzul posztjáról való leköszönését indokló levele is.) 150 Uo. Bécsben, Triesztben és Fiumében már a budapesti konzulátus előtt is működött brazíliai kirendeltség. A fiumei konzul működésével kapcsolatban a fennmaradt források több problémakört is felvázolnak. Kezdetben a Triesztben lévő brazíliai főkonzulátus alá tartozott, s a Lloyd társaság emberei (például Rudmann Adolf)149 foglalták el az alkonzuli posztot, így elsősorban az osztrák kikötő és kereskedelmi vállalat érdekeit figyelembe véve történhettek a szállítások. Előfordult olyan konzul (például báró Hauser György), aki többet tartózkodott Bécsben vagy Triesztben, mint Fiumében, ezzel késleltette a szállításokat, mivel a hajók iratainak láttamozásához nem állt a helyszínen rendelkezésre.150 Ez a konzuli magatartás a Brazíliába menő járatoknak késedelmet, a kikötő hírnevére és forgalmára nézve pedig kellemetlenséget okozott. Logikusnak tűnik, hogy a brazíliai kiviteli áruszállítás lényegi részét adó, Budapesten működő malmok - melyek a legtöbb lisztet exportálták - termékei a főkonzul jelenlétével, már akár helyben engedélyezésre kerülhettek, ezzel is gyorsítva az adminisztrációt, így a fiumei alkonzulnak csupán a helyben 1046
