Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Barabás Gábor: A sohasem volt pápai követek. Új szempontok a 14. századi krónikakompozíció 187. fejezetének értelmezéséhez
Barabás Gábor A SOHASEM VOLT PÁPAI KÖVETEK Új szempontok a 14. századi krónikakompozíció 187. fejezetének értelmezéséhez* Egyik legfontosabb középkori elbeszélő forrásunk, a 14. századi krónikakompozíció régóta a magyar középkorkutatás legtöbbet vizsgált témái közé tartozik. A 17. századtól kezdve, majd a modern történettudomány kialakulása óta még inkább történészgenerációk sora igyekezett megtalálni a magyar udvari történetírás kezdeteit, azaz meghatározni az úgynevezett ősgeszta vagy őskrónika keletkezési idejét, illetve eligazodni az egyes redakciók és az azokhoz kapcsolható szerzői szándékok között.1 Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a hazai medievisztikának a krónikakompozíció iránti érdeklődése konstansnak tekinthető, a 20. század jelentős forráskiadásai2 és kutatásai után3 napjainkig újabb és újabb munkák4 gazdagítják a szöveg keletkezésével, forrásaival, forrásértékével, tendenciáival, hagyományozódásával, illetve nyelvi és stilisztikai 1 Jelen tanulmány keretei nem teszik lehetővé a kutatástörténet teljes bemutatását. Lásd Képes Krónika. Millenniumi Magyar Történelem. Ford. Bollók János, jegyz. Szovák Kornél - Veszprémy László. Bp. 2004. 257-278.; Chronica de Gestis Hungarorum e Codice Picto Saec. xiv. The Illuminated Chronicle: Chronicle of the Deeds of the Hungarians from the Fourteenth-Century Illuminated Codex. Ed., trans. János M. Bak - László Veszprémy. (Central European Medieval Texts 9.) Bp.-New York 2018. 385-408. 2 Scriptores return Hungaricarum tempore ducum regum que stirpis Arpadianae gestarum I —II. Ed. Emeticus Szentpétery. Bp. 1938. (Reprint Bp. 1999.) (a továbbiakban: SRH); Képes Krónika. Ford. Bellus Ibolya, kis érő tanulmányok Dercsényi Dezső - Kristó Gyula - Csapodiné Gárdonyi Klára, jegyz. Kristó Gyula. Bp. 1986. 3 Lásd az 1. jegyzetben hivatkozott munkákat, illetve a teljesség igénye nélkül: Alexander Domanovszky: Praefatio. In: SRH I. 219-237.; Horváth János: Árpád-kori latinnyelvű irodalmunk stílusproblémái. Bp. 1954.; Mályusz Elemér: Krónikaproblémák. Századok 100. (1966) 713-762.; Kristó Gyula: Anjou-kori krónikáink. Századok 101. (1967) 457-504.; Kristó Gyula: A Képes Krónika szerzője és szövege. In: Képes Krónika. Bp. 1986. 459-516.; Kristó Gyula: Magyar historiográfia I. Bp. 2002.; Gerics József: Legkorábbi gesta-szerkesztéseink keletkezésrendjének problémái. Bp. 1961.; Szovák Kornél: Utószó. In: Képes Krónika (2004) 233-256. 4 A teljesség igénye nélkül az elmúlt évtizedben a témával foglalkozó szerzők munkái: Bagi Dániel: The Dynastic Conflicts of the Eleventh Century in the Illuminated Chronicle. In: Studies on the Illuminated Chronicle. Eds. János M. Bak- László Veszprémy. Bp.-New York 2018. 139-158.; Körmendi Tamás: A Gertrúd királyné elleni merénylet a magyar gestaszerkesztményben. In: Auxilium historiae. Tanulmányok a hetvenesztendős Bertényi Iván tiszteletére. Szerk. Körmendi Tamás - Thoroczkay Gábor. Bp. 2009. 195-205.; Lhoroczkay Gábor: A magyarországi legendairodalom és történetírás a 14. század közepéig. In: Uő: Ismeretlen Árpád-kor. Püspökök, legendák, krónikák. Bp. 2016. 184-208.; Veszprémy László: Korhűség és forrásérték a magyar Krónika egyes fejezeteiben. In: Arcana * A tanulmány elkészítését a Pápai megbízottak a 14. századi Magyarországon - online adattár - Papai delegates in Hungary in the XIVth century - online database (NKFIH NN 124763) projekt támogatta. A kézirat figyelmes átolvasásáért és hasznos tanácsaikért Veszprémy Lászlónak, Bagi Dánielnek, Maléth Ágnesnek, Csákó Juditnak és Pólyák Petrának tartozom köszönettel. 691 SZÁZADOK 156. (2022) 4. SZÁM
