Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Barabás Gábor: A sohasem volt pápai követek. Új szempontok a 14. századi krónikakompozíció 187. fejezetének értelmezéséhez
A SOHASEM VOLT PÁPAI KÖVETEK kérdéseivel kapcsolatos ismereteinket, köztük immár a legújabb történészgeneráció írásai is megtalálhatók.5 tabularii. Tanulmányok Solymosi László tiszteletére I —II. Szerk. Bárány Attila - Dreska Gábor - Szovák Kornél. Debrecen-Bp. 2014. II. 809-824. Lásd még a 6. és 8. jegyzetet. 5 Csákó Judit: Kegyes királyné vagy „rosszakarat mérgével teli vipera”? Megjegyzések Bajorországi Gizella krónikásirodalombeli portréjához. Századok 152. (2018) 543-590.; B. Kovács Péter: A Gesta Ladislai Regis néhány bibliai eredetű hasonlatáról. Századok 154. (2020) 1083-1104.; Somogyi Szilvia: A XIV. századi krónikakompozíció Anjou-kori folytatásának nyelvezete. A budai minorita krónika latin nyelve. Fons. Forráskutatás és Történeti Segédtudományok 18. (2011) 209-268.; Szöcs Tibor: A 14. századi krónikaszerkesztmény interpolációi és 11. századi okleveleink. Fons. Forráskutatás és Történeti Segédtudományok 14. (2007) 59-95. Lásd még a 6. és 8. jegyzetet. 6 Például Bagi Dániel: Béla és a pomerán. Megjegyzések a 14. századi krónikakompozíció 79. fejezetéhez. In: Aktualitások a magyar középkorkutatásban. In memoriam Kristó Gyula (1939-2004). Szerk. Font Márta - Fedeles Tamás - Kiss Gergely. Pécs 2010. 295-306.; Báling Péter: András, Béla és Eufémia. Adalékok az Árpádok 11. századi dinasztikus családi kapcsolataihoz. Turul 90. (2017) 155-161.; Benei Bernadett: Egyes igeneves szerkezetek használata a magyar krónika 11-12. századi szövegegységeiben. In: Micae Mediaevales. IV. Fiatal történészek dolgozatai a középkori Magyarországról és Európáról. Szerk. Gál Judit - Kádas István - Rózsa Márton - Tarján Eszter. Bp. 2015. 33-43.; Kádár Tamás: Saul herceg, Bors ispán és Iván úr. Megjegyzések észrevételek a II. István király uralkodása vége körüli trónutódlási küzdelmek történetéhez. Századok 151. (2017) 787-808.; Körmendi Tamás: Szent László horvátországi háborújáról. Az 1091. évi hadjárat történetének forráskritikai vizsgálata. Századok 149. (2015) 443-447.; Szovák Kornél: The Image of the Ideal King in Twelfth-Century Hungary: Remarks on the Legend of St. Ladislas and the IC. In: Studies on the Illuminated Chronicle i. m. 158-180. 7 Vö. Szovák K: Utószó i. m. 249. 8 Thoroczkay Gábor: Az esztergomi érsekség kormányzata a XIII-XIV. század fordulóján. A XIV. szá zadi krónikakompozíció 188. fejezetének kritikájához. In: Thoroczkay Gábor: írások az Árpád-korról. Történeti és historiográfiai tanulmányok. Bp. 2009. 143-149.; Csákó Judit: Volt-e krónikása II. Andrásnak? Megjegyzések gestaszerkesztményünk 13. század eleji átdolgozásának problematikájához. Századok 149. (2015) 301-332.; Uő: Kancellária és történetírás a 14. századi Magyarországon. Kutatástörténeti áttekintés. Történelmi Szemle 59. (2017) 77-101.; Buják Gábor: Keresztény magyarok gesztája. In: Interdiszciplinaritás a Kárpát-medencében I. Külhoni magyar doktorandusz hallgatók konferencia-előadásaiból. Szerk. Boda Attila. Bp. 2019. 407-424. 9 Galambosi Péter: A budai eretnekmozgalom (1304-1307). In: Veretek, utak, katonák. Gazdaságtörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Kádas István - Skorka Renáta - Weisz Boglárka. Bp. 2018. 223-245. Elsősorban a 11. és a korai 12. századra vonatkozó híradások állnak a kutatás homlokterében,6 attól a ténytől semmiképpen sem függetlenül, hogy erre az időszakra vonatkozóan a krónika szövege jelenti az események egyik fő forrását. A 12. század közepétől kezdve a krónikakompozíció adatai egyre gyarapodó számú narratív és okleveles forrással vethetők össze és egészíthetők ki, a krónika szövegvariánsai ugyanakkor (hol jobban, hol kevésbé) vázlatossá válnak.7 Ezzel állhat összefüggésben, hogy a későbbi időszakra vonatkozóan leginkább a 12—14. századi folytatások kérdéskörét, a történetírás és a királyi kancellária kapcsolatait, valamint a szerzők kánonjogi ismereteit illetően születtek újabb tanulmányok,8 de vizsgálták például a Niccolö Boccasini pápai legátus által Buda város polgáraira kimondott egyházi tilalmat, valamint az azzal kapcsolatos eretnek-kérdést (190. krónikafejezet) is.9 692
