Századok – 2022
2022 / 6. szám - ARANYBULLA - UTÓÉLET VÁLTOZÓ MEGKÖZELÍTÉSEKKEL (17-20. SZÁZAD) - Törő László Dávid: Aranybulla-értelmezések a két világháború közötti magyar történetírásban
TÖRŐ LÁSZLÓ DÁVID utóbbi vádpont érvényességére, hogy az elemzett Aranybulla-diskurzusokban gyakran előkerült a keresztes hadjáratok témája, anélkül, hogy az iszlám kulturális-jogi hatások lehetősége egyáltalán felmerült volna.98 Ami pedig az adott korszak megítélését illeti, az újabb hazai történeti irodalomban II. András már nem gyengekezű uralkodóként tűnik fel s az Aranybullát sem a „lázadók” kényszerítették rá, hiszen az elsősorban a királynak az érdekeit szolgálta.99 A cseh, lengyel és magyar alkotmányfejlődés Eckhart által vallott párhuzamait utóbb szintén kétségbe vonták, és ismét — bár egészen más kontextusban és jelentéssel - az angol analógiák tárgyalása került előtérbe.100 98 Lisa Watanabe: The Possible Contribution of Islamic Legal Institutes to the Emergence of a Rule of Law and the Modern State in Europe. In: The Role of the Arab-Islamic World in the Rise of the West. Ed. Nayef R. F. Al-Rodhan. London 2012. 61-83. 99 Zsoldos A.: A 800 éves Aranybulla i. m. 100 Pálosfalvi Tamás: Monarchia vagy rendi állam? Gondolatok a késő középkori magyar állam jellegéről. Századok 154. (2020) 135-182. Jóllehet a vázolt korszakban a történetírásban élénk viták zajlottak az Aranybullát érintő szakmai kérdésekről, élesebb és átpolitizált visszhangja elsősorban a Szent Korona-tan problémájának volt. A közjogtudomány és a politika képviselői számára a tan sokkal több jelentést tudott magába sűríteni, ezáltal könnyebben aktualizálható szimbólumegyüttessé is vált. Az Aranybulla ennek a rugalmas, ahistorikus módon értelmezett (mitizált) szimbólumrendszernek csak egy eleme volt, ami azt jelzi, hogy fontossági sorrendben a korona által jelképezett (földrajzi és/vagy közjogi értelemben vett) államiság, illetve az állami nézőpont könnyen maga mögé utasította az ellenállási jog kérdését. Ebből kifolyólag az Eckhart Ferenc jog- és alkotmánytörténeti programjáról folytatott közéleti viták is hamar a Szent Korona-tan felé irányultak, amihez képest az Aranybulla tárgyalása marginális maradt. INTERPRETATIONS OF THE 1222 GOLDEN BULL IN THE INTERWAR PERIOD HUNGARIAN HISTORIOGRAPHY By László Dávid Törő SUMMARY The paper explores the historical discourse about the Golden Bull of 1222 in the period between the two World Wars. It presents three attitudes typical of the period. The first is that of the scholars of common law (Kálmán Molnár, Móric Tomcsány, István Egyed), who interpreted the nationalist cult of the Golden Bull within the doctrine of the Holy Crown, paying no attention to the historical context. The second approach, based on a history of relations (Adorján Divéky, Sándor Fest), explained the emergence of the Golden 1139
