Századok – 2022
2022 / 6. szám - ARANYBULLA - UTÓÉLET VÁLTOZÓ MEGKÖZELÍTÉSEKKEL (17-20. SZÁZAD) - Törő László Dávid: Aranybulla-értelmezések a két világháború közötti magyar történetírásban
ARANYBULLA-ÉRTELMEZÉSEK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁSBAN A másik vita Eckhart és a kapcsolattörténeti megközelítés hívei között zajlott. A véleménykülönbség főbb elemei szerepelnek Eckhartnak a Divéky Adorján - korábban bemutatott - elméletével szemben kifejtett álláspontjában. Míg az Aranybullára gyakorolt jeruzsálemi hatás hipotézisét a szakma egy része elfogadta,78 Eckhart szkeptikus volt a kérdéssel kapcsolatban. A Századok szerkesztősége fel is kérte, hogy Divéky munkájáról írjon kritikát,79 amely a folyóirat 1933/1-3. számában jelent meg. Eckhart legfőbb megállapítása szerint a bulla tartalmának eszmetörténeti eredete pontosan nem határozható meg kapcsolattörténeti elemzésekkel és konkrét átvételek vizsgálatával. „D. szerint az ellenállás joga és egyéb, az Aranybullában is meglelhető kiváltságok a keresztesek keleti hűbéres államainak sajátságos fejlődése folytán jöttek létre s az európai lovagok a későbbi keresztes hadjáratok idejében ismerkedtek ott meg velük. Az engedelmesség megtagadásának gondolata, mint azt Kern alapvető munkájában80 (Gottesgnadentum und Widerstandsrecht), melyet különben D. is idéz, kimutatta, egyrészt egyházi tanításból, másrészt a germán kölcsönös hűség közjogi fogalmából, éppen a hűbérjogtól befolyásolt gondolkozásból eredt, hogy aztán a XIIL és XIV. században Európa-szerte a rendi alkotmányok csírája legyen. Azt hiszem, hogy sohasem lesz megállapítható, hogy az Aranybullában kifejezésre jutó gondolatok honnan jöttek hozzánk. A középkori univerzális kultúra termelte ki őket magából, úgy mondhatnók, a XIII. században már a »levegőben voltak«. Más helyen rámutattam már arra, hogy az aranybullában a nyugati hűbérjogi felfogástól befolyásolt gondolkozás jut kifejezésre, nem pedig valami ősi közjogi felfogás. [...] Nyugatról bevándorolt egyháziak és lovagok, valamint nyugaton tanuló, a külfölddel érintkező magyarok terjeszthették el ezeket a gondolatokat, esetleg a keresztes hadjáratban részt vevők is hozzájárulhattak.”81 78 Balanyi György történész kiemelte, hogy ugyan az „aranybullában érvényesülő idegen hatások kinyomozása régi kedves témája történetírásunknak”, ám Divéky tézise meggyőzte arról, hogy az angol és az aragon eszmei rokonság feltételezése immár „tarthatatlan”, ellenben a jeruzsálemi orientációnak nagyobb a valószínűsége. Balanyi György: Divéky Adorján: Az aranybulla és a jeruzsálemi királyság alkotmánya. [Könyismertetés] Katholikus Szemle 47. (1933) 1. sz. 80. 79 Eckhart kicsit késlekedett a kézirat leadásával, ezért a Szemle rovaton dolgozó Hajnal István igyekezett siettetni. Divéky levélben köszönte meg ezt neki: „nagyon szépen köszönöm, hogy megsürgetted Eckhartnak az ismertetését, de légy szíves bizonyos idő múlva ismét megmozgatni őt, nehogy sokáig elhúzza. Értekezésemből küldtem Neked a nyáron, de a mai postával ismét megy egy.” Divéky Adorján levele Hajnal Istvánnak, 1932. dec. 1. MTA KIK Kt. Ms. 6408/462. 80 Fritz Kern: Gottesgnadentum und Widerstandsrecht im früheren Mittelalter. Zur Entwicklungsgeschichte der Monarchie. Leipzig 1914. Kern különbséget tett az ideák és a valóság világa között. Idea szintjén megjelenhetett ugyan a középkorban az ellenállás joga, ám ez egyrészt nem modern értelemben vett „alkotmányos” vagy „nemzeti” biztosíték volt, másrészt a valóságban kevésbé érvényesült. 81 Eckhart Ferenc: Divéky Adorján: Az Aranybulla és a jeruzsálemi királyság alkotmánya. Bp. 1932. [Könyvismertetés] Századok 67. (1933) 97-98. 1134
