Századok – 2022
2022 / 6. szám - ARANYBULLA - UTÓÉLET VÁLTOZÓ MEGKÖZELÍTÉSEKKEL (17-20. SZÁZAD) - Törő László Dávid: Aranybulla-értelmezések a két világháború közötti magyar történetírásban
TÖRŐ LÁSZLÓ DÁVID A szövegrészben említett Fritz Kern lényeges hivatkozási alap volt; a német szellemtörténész munkásságát Eckhart ismertette meg a magyar olvasóközönséggel, nyomában pedig számos magyar történetíró hivatkozta az ellenállási jog európai eszmetörténetével kapcsolatban.82 Bár Eckhart a szó szoros értelmében nem volt szellemtörténész,83 az Aranybulla eszmeiségének tárgyalásánál a Geistesgeschichte szemléleti keretei között érvelt, így a Divékyvel folytatott vitája nyomán jól bemutatható a szellemtörténet és a kapcsolattörténet különbsége. Fest Sándor és Divéky Adorján megközelítései általában egy ország alkotmányának közvetlen vagy közvetett hatását feltételezték, az átvétel végpontjai náluk tehát elsősorban az államok voltak. A szellemtörténet - Fritz Kern elméletének németes hangsúlyai ellenére is — ezzel szemben sokkal egyetemesebb perspektívát kínált, több országot érintő kultúra^o(Ay illetve kultúrkörö$&Q\ indult ki, ennélfogva sokkal nyitottabb volt további hipotézisek felvetésére és a nemzeti keretek elhagyására.84 Eckhart ugyan nem hagyta figyelmen kívül az átvételek lehetséges módjait (külföldön tanuló diákság, bevándorló lovagok és papok stb.), ezek azonban szerinte túlságosan sokfélék lehettek, ezért úgy látta, felesleges lett volna néhányat kiragadni közülük, főleg hogy az átvételt konkrét feljegyzésekkel lehetetlen alátámasztani. 82 Divéky egyébként „Kern Frigyes” 1914-ben megjelent munkáját „kitűnőnek” minősítette, bár inkább csak a Magna Carta és a jeruzsálemi királyság alkotmánya közötti hasonlóságok bizonyítására használta fel. A német szerző egyetemes szemlélete kevésbé hatott rá, mint Eckhartra. Divéky A.: Az Arany Bulla i. m. 18. 83 Törő L. D.: „A szellemtörténet is csak az adatokból” i. m. 97-107. 84 Eckhart és tanítványai munkásságukban a németes tudományos orientációt azáltal igyekeztek valamelyest ellensúlyozni, hogy az angol alkotmánytörténet-írás eredményeit is hasznosították és eredeti forráskutatásokat is végeztek. Amikor Bónis György az angol történetírás iskoláit ismertette, az angol történészek módszereinek átvételére buzdított: „Szólamokkal ma már Angliában nem lehet boldogulni. A józanész iskolája, tárgyilagos alkotmánytörténet: ezzel az akkorddal szeretnénk zárni az angol irodalom múltjának és jelenének ismertetését.” Bónis György: Az angol alkotmánytörténetírás tegnap és ma. Századok 74. (1940) 211. 85 Holub József: A magyar alkotmánytörténelem vázlata. Pécs 1944. 82-91., 92-97. A harmadik vita a korszak alkotmány- és jogtörténészei között zajlott. Eckhart Ferenc, Holub József, Degré Alajos és Bonis György ugyan társadalomtörténeti alapon viszonyultak a kérdéshez, ám abban eltérések voltak köztük, hogy az Aranybulla rendelkezései mennyiben jelentettek folytonosságot vagy szakítást a korábbi jogi állapotokhoz képest. Holub alkotmány történeti szintézisének első kötete 1944-ben jelent meg, és külön fejezetet szánt az Aranybullának, valamint az oklevél későbbi sorsának.85 Bár 1935-ös, idézett recenziójában II. András szerepét még árnyaltan látta, itt már ő is inkább negatív színben ábrázolta uralkodását. „Endre ugyanolyan állhatatlan és könnyelmű maradt a trónon is, mint herceg korában volt. [...] Uralkodása első tizenöt évében tizennégyszer fogott 1135
