Századok – 2022
2022 / 5. szám - TERMÉSZET – TÁJ – TÖRTÉNET - Nógrády Árpád: Vázlat Sáros megye kialakulásáról és betelepüléséről a 14. század közepéig
NÓGRÁDY ÁRPÁD úgy látszik, kimerültek, a vasasok jórészt elköltöztek -sa patakok mellé, egykori házaik helyére két új soltészfalu, Pálvágása és Pétervágása települt. A zömében hegyvidéki, erdős területekből álló uradalomban két királyi vadászóhelyet tartottak számon. Ezek egyike a Jávor-hegység szívében emelkedő Nerlesz-hegyen, különösen a Nerlesznek a keleti hegyoldalban fakadó Nerlesz pataka forrásánál fekvő részén azonosítható, mely az erdő vadjainak kedvelt itatóhelye lehetett.47 A másik pedig Szépfa-erdő, illetve Szépfaharasztja néven a Delna bal partján Ábrány és Hásságy között feküdt.48 Ez utóbbi mintegy 5 ekealjnyi (^600 hold), vizek és árok övezte terület volt, melyet természetes határai egyfajta vadaskert jelleggel ruháztak fel. A vadászterülethez az erdő északi határában királyi udvarház tartozott {Kirdlyszdlldsf, a népes vadászatok kiszolgálása a közeli Kendén lakó királyi agarászok és a Szentlászlón birtokos királyi solymász feladata lehetett.49 47 1285: salit ad Nerlez, qui remanet in m-is mgri Geo-i ad Mer., ubi locus fuit nre venacionis et nrorum predecessorum (DL 105230., ÁUO XII. 437., RA 3350.). 48 1 2 8 5: ad Mer. super Sepfaharastara, qui nobis locus venacionis erat lásd előbbi jegyzet hivatkozásait. 49 1299: v-m seu p-em litiscariorum nrorum [...] Kendy voc. in C-u Saros (Okmányok a kellemesi Melczer család levéltárából XIII., XIV., XV. század. Közli s kiadja kellemesi Melczer István. Bp. 1890. 7.); 1261: [Szentlászló] super qua quidem auceps Myco nomine de permissione carissimi patris nri B(ele) ilustris régis Hungarie antea residebat - DF 228432!, ÁUO III. 4. és no. VIII. 11. 50 A tizedmegváltás kapcsán felsorolt települések a felsorolás rendjében: Sáros, Eperjes, Szeben, Kissáros, Sebefalva, Kajára, Ardó, Nyárs, Úrkuta, Osztrópataka, Megyepatak, Gergelyfalva, Újfalu, Újszilva, Töltszék, Kapi és Szentmihály. Lásd CDES II. 203. (DF 210758., RA 874.). Megyénk kialakulása szempontjából a jövedelemforrás és vadászóhely funkcióját betöltő Sóvárral szemben a sárosi királyi uradalomnak jutott meghatározó szerep. A Szekcsőtől nyugatra eső birtoktest központját a Tarca jobb partján, az Árpádok egyik udvarházának szomszédságában fekvő Sáros falu alkotta, ahol legkésőbb a 13. század elején német hospesek telepedtek meg, s 1245-től — valószínűleg nem előzmények nélkül — a királyok kedvelt tartózkodási helye, István ifjabb királysága idején pedig István országrészének központja volt. Az uradalom korszakunkban mindvégig királyi kézben maradt, így birtokosváltás híján határa nem ismert, ám kiterjedéséről viszonylag pontos képet nyújt az a birtokcsere, amellyel 1248-ban IV. Béla 17, döntő többségében a Tarca völgyében fekvő település tizedét az egri püspöktől megváltotta.50 A rendelkezés, noha szó szerint nem említi, nem hagy kétséget afelől, hogy a hatálya alá eső birtokok valójában a sárosi királyi uradalom fontosabb települései, melyek két birtoktömböt alkotva egyrészt a Tarca menti gyepűkaputól Eperjesig húzódtak, másrészt Kapi és Töltszék körül egy kisebb birtoktestbe rendeződtek. Bizonyosan nem ölelték fel azonban az uradalomhoz tartozó összes földet, hiszen felsorolásuk - a tatárjárást követő változásokat tükrözve - olyan birtokokat is tartalmaz, melyek 1242 előtt, jelen ismereteink szerint, nem 883
