Századok – 2022
2022 / 5. szám - TERMÉSZET – TÁJ – TÖRTÉNET - Nógrády Árpád: Vázlat Sáros megye kialakulásáról és betelepüléséről a 14. század közepéig
VÁZLAT SÁROS MEGYE KIALAKULÁSÁRÓL ÉS BETELEPÜLÉSÉRŐL A 14. SZÁZAD KÖZEPÉIG lehettek az uradalom részei. így a Tarca menti birtokok közül a közvetlenül a sánckapu mögött fekvő Újfalu és Nyás eredetileg éppúgy a sánchoz tartozhatott, ahogy az uradalom három Szekcső menti birtoka, Ujszilva, Töltszék és Kapi is. Az, hogy földjeiket a tatárjárás után - minden jel szerint Újvártól elcsatolva - közvetlenül az uradalomhoz sorolták, arra enged következtetni, hogy IV. Béla az újvári gyepűt 1242 után meg sem kísérelte új életre kelteni. Helyette magánuradalmát fejlesztve egyfelől kővárat építtetett a Sáros fölött emelkedő hegyen (első említése: 1262), másfelől a tized megváltásával biztosította a részben itt tartózkodó udvara zökkenőmentes ellátását, a termények helyben tartásával pedig megalapozta azok helyi bőségét, miközben nagyszámú kísérete a királyi uradalom kézművesei és kereskedői számára jelentős többletkeresletet teremtett, és mindenekelőtt — az egyháztól megváltott tized tetszése szerint történő elengedése révén - az uradalom hospesVözósségeinek gyarapodását segítette elő.51 Az uradalom élén legkésőbb 1247-től ispán állt, aki az új sárosi vár várnagyi tisztét is betöltötte (1262, 1285). A korábbi officiális ispánná emelése után, 1251 és 1259 között Sáros megyévé alakulása is megtörtént. Az átalakulás kezdő és záró időpontját a gyepűelvén birtokos Komlósi Gyármán rokonság társadalmi emelkedésének állomásai mutatják: 1251-ben az újvári várnépbeli Gyármánt még az újvári várjobbágyok közé emelte a király, 1259-ben viszont Gyármánt már a sárosi ispán joghatósága alól mentette föl az uralkodó, amikor addigi szolgálatait megjutalmazva a kezén lévő földekkel együtt a királyi szerviensek közé fogadta. Sáros megyévé alakulásának hozzávetőleges idejét megerősíti, hogy 1261-ben annak a hét vármegyének az egyike volt, amelyek területére István ifjabb király az újhelyi Z/^^eknek áruik után vámmentességet biztosított.52 Sáros önálló megyévé emelése nagyobb szervezést nem igényelt. A megye területének tényleges kialakítása ugyanis nem jelentett mást, mint a három kerület (Tarca, Gyepűelve, Sáros) leválasztását Újvár megyéről, a sárosi uradalom ispánja alá rendelve azokat. A megye kialakulásával a királyi uradalom nem szűnt meg. 1262-ben és 1312-ben is említik, azaz nem alakult át ispánsággá, hanem az uralkodók olyan magánbirtoka maradt, melynek az élére kinevezett személy egyúttal a birtokot körülölelő megye ispáni tisztét is viselte. Ekképpen Sárosnak az Újvártól való leválás után 51 A sárosi tized megváltása leginkább Torna kerület tizedének megváltásával állítható párhuzamba, amelyről 1263-ban jelentette ki IV. Béla, hogy arra a király folyamatos görgői tartózkodása és így a királyi udvarház fenntartása érdekében van szükség {décimas [...] propter nostram continuam residentiam, et curie nostre conseruationem in villa nostra Gurgeu vocata - STR I. 496.). Torna esetében a tized megváltása azonban évről évre történt, míg a sárosi királyi uradalom egyházi tizedét elvileg „mindörökre” megváltotta a király, ami egyrészt a sárosi udvarház (legalábbis tervbe vett) gyakori felkeresésére utal, másrészt azt sejteti, hogy a királynak egyéb terve is lehetett a tizeddel. - Tornához vö. C. Tóth Norbert: A tornai foesperesség kialakulása és egyházjogi hovatartozása. Egyháztörténeti Szemle 20. (2019) 14. 52 1261: [hiányos felsorolással] volumus, quo d in hiis septem C-bus, vidl. [..] in Zemlyn, in Novo Castro, in Saras, in Wng, in Borsua, in Zoboch, nullum tributum solvere teneantur (ÁUO VIII. 6. -DL519., RA 1780.). 884
