Századok – 2022
2022 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Bittera Éva: Egy magyar arisztokrata nő kisebbségi léthelyzetben (1918–1945). Csáky Mihályné gróf Nemes Gabriella sorsa a családi iratok tükrében
EGY MAGYAR ARISZTOKRATA NÖ KISEBBSÉGI LÉTHELYZETBEN (1918-1945) (például naplók, emlékiratok) már több olyan munkát vehet kezébe az olvasó, amelyek érintőlegesen az 1920-as, 1930-as évekre is kitérnek.3 Az utódállami arisztokrata lét azonban a legritkább esetben képezi vizsgálat tárgyát.4 A csehszlovákiai körülményekről gróf Esterházy János nővére, gróf Esterházy Lujza ugyan 1991-ben megjelent emlékiratában hosszan értekezik, de a kötet mégsem ad általános képet az immár külhoni magyar arisztokrácia mindennapjairól.5 3 Például Trianon arcai i. m.; Andrássy Ilona grófnő irathagyatéka I —II. Szerk. Kovács Lajos. Győr 2017. 4 Fontos ellenpélda: Báró Kemény Jánosné Augusta Paton: Önéletrajzi emlékezések. Bp. 2018. 5 Esterházy Lujza a magyar ügy híveként egész életét a szlovák-magyar megbékélésnek szentelte. Lásd Esterházy Lujza: Szívek az ár ellen. Népek ütközése - Közép-európai tapasztalatok. Bp. 1991. 6 Popély Árpád: A Szlovák Köztársaságban maradt magyar kisebbség helyzete és önszerveződése. In: Kisebbségi magyar közösségek a 20. században. Szerk. Bárdi Nándor - Fedinec Csilla - Szarka László. Bp. 2008. 170.; Fügedi Erik: A Csáky család szepesmindszenti levéltára. Levéltári Közlemények 50. (1979) l.sz. 93. 7 Szarka László: A (cseh)szlovákiai magyar közösség nyolc évtizede 1918-1998. Történeti vázlat. In: A csehszlovákiai magyar művelődés története 1918-1998. I-IV. Szerk. Tóth László - Filep Tamás Gusztáv. Bp. 1998. I. 41. 8 Lásd például Esterházy L.: Szívek az ár ellen i. m. 102. 9 Österreichisches Staatsarchiv, Haus-, Hof und Staatsarchivban (a továbbiakban: ÖStA HHStA) ta lálható Csáky család szepesmindszenti levéltára 1968-ban, letétként került a levéltárba, 2011-től pedig Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a kisebbségi sorba jutott magyar főnemesség többsége számára közömbös lett volna szűkebb pátriája sorsa. A tanulmány középpontjában álló asszony férje, gróf Csáky Mihály volt például az egyik legaktívabb magyar mágnás e tekintetben: a Szlovenszkói Magyar Párt (németbarát) alelnökeként, valamint az 1939-ben betiltott, majd 1942-ben újraindult Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület (a továbbiakban: SZMKE) vezetőjeként - igaz, csupán pár évig töltötte be ezt a posztot a második világháború alatt - sokat tett a felvidéki magyarság kulturális értékeinek megőrzéséért.6 Bár a szakirodalom szerint az 1940-es években Csáky nehezményezte a Magyar Párt elnökének, Esterházy Jánosnak a fősodorral ellentétes, a németbarát vonalat kritizáló tevékenységét,7 Esterházy húga emlékirataiban mindvégig elismerően és pozitívan nyilatkozik Csáky Mihályról.8 Érdekes módon Csáky Mihályné irataiban minderről csak kevés szó esik. Nála a kisebbségi lét más, indirektebb aspektusai érhetők tetten, föltárva Trianonnak és következményeinek a főnemesi hétköznapokra, mentalitásra és életmódra gyakorolt hatásait. A forrásokról A Csáky család gróf Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszter leszármazottaihoz köthető ágának 20. századi iratanyagát az Osztrák Állami Levéltárban őrzik.9 Itt kapott helyet Csáky Mihály és felesége levelezőlapokkal, sürgönyök172
