Századok – 2022
2022 / 5. szám - TERMÉSZET – TÁJ – TÖRTÉNET - Laszlovszky József – Nagy Balázs: Mederváltozás és kontinuitás a Sajó folyó középkori átkelőhelyeinél. A muhi csatatér kutatásához kapcsolódó földrajzi, történeti és régészeti vizsgálatok
LASZLOVSZKY JÓZSEF - NAGY BALÁZS tehát ott működhettek hatékonyan, ahol az ártérperemek a legkarakteresebbek és legstabilabbak voltak — nagyrészt szélszállította homokkal megemelt magaslatokként, amelyek a települések számára is kedvező fekvést biztosítottak (például Hejőkeresztúr, Hejőszalonta térségében), valamint a köztes árteret szelíd, lapos hátak tagolták — lehetőséget adva az ártér szakaszos átszelésére. Figyelembe véve a leírt folyómederváltozásokat, valamint a középkori források helymegjelöléseit, mindenképpen szükséges, hogy az említett folyószakasz egészét megvizsgáljuk, vajon merre vannak olyan hídra utaló nyomok, amelyek összekapcsolhatók a feltételezett átkelőhellyel. Mindezt az is indokolja, hogy különböző okok miatt a korábbi csatatérkutatás szóba jöhető helyszínként több esetben felvetette a körömi rév helyét is a forrásokban említett híd kapcsán. Ezt az elképzelést támogathatja a rév jelentősége az újkorban, és a hozzá kapcsolódó út vonala. Valamint az a tény, hogy a rév közvetlen közelében egy modern bányatóban olyan cölöpszerkezet nyomai kerültek elő, amelyek bizonyosan egy átkelőhelyhez kapcsolódtak, és amelynek bizonyos famaradványai a késő középkorra keltezhetőek. Mindezeket a megállapításokat figyelembe véve szükségesnek látszott egy olyan kutatás elindítása is, amely a Sajó medrében és a környezetében található famaradványok vizsgálatára koncentrál, az átkelőhelyek pontosabb meghatározására. Átkelőhelyekre utaló famaradványok a Sajóban és környezetében A most folyó kutatási program keretében többféle módszerrel is megvizsgáljuk azokat a helyeket, amelyek szóba jöhetnek átkelőhelyekként vagy hídmaradványokként a Sajó folyó medrében vagy annak környezetében. Ezen maradványok lokalizációja, majd az onnét származó famaradványokból mintavétel és azok dendrokronológiai vizsgálata hosszú folyamat, amelyet számos tényező is befolyásol. A vízalatti mintavételeknél, különösen a folyómeder esetében, ki kell várni azokat az időszakokat, amikor a viszonylag alacsony vízállás miatt biztonságosan elvégezhető ez a munka. Mivel kutatási projektünk ennek a vizsgálati folyamatnak még csak az elején tart, az eredmények nem alkalmasak arra, hogy pontosan meghatározzuk az egyes maradványok korát. Ugyanakkor az eddigi terepmunkák már most is szolgáltattak átkelőhelyekre utaló adatokat arra vonatkozóan, hogy ezek mennyiben mutatnak kontinuitást vagy éppen a dinamikus mederváltozások következtében bekövetkező áthelyeződéseket. A vizsgálatok kétféle módszerrel folytak és a Sajó folyó egy meghatározott szakaszához kapcsolódtak. A korábbi erre vonatkozó információk felgyűjtése után 2021- ben vízalatti régészeti kutatást hajtottunk végre a Sajó folyó ónodi szakaszán a vár közelében, és egy a körömi rév mellett található bányatóban, Tóth János Attila vízalatti 955
