Századok – 2022

2022 / 5. szám - TERMÉSZET – TÁJ – TÖRTÉNET - Laszlovszky József – Nagy Balázs: Mederváltozás és kontinuitás a Sajó folyó középkori átkelőhelyeinél. A muhi csatatér kutatásához kapcsolódó földrajzi, történeti és régészeti vizsgálatok

MEDERVÁLTOZÁS ÉS KONTINUITÁS A SAJÓ FOLYÓ KÖZÉPKORI ÁTKELŐHELYEINÉL régész segítségével. Ezt követően egy másfajta kutatásra is sor került. Rácz Nándor, a Közösségi Régészeti Egyesület tagjának segítségével egy elektromos motorral meg­hajtott gumicsónakkal végighajóztuk a Sajó folyó Sajópetri és Köröm közötti szaka­szát, valamint a Hernád folyó egy részét a két folyó összefolyása fölött. Eközben rögzí­tettük a vízben megfigyelhető cölöpmaradványok helyét, meghatározva azok jellegét, és dokumentáltuk a különböző folyó- és partszakaszok (szakadó part, lankás vízpart, zátonyos részek) jellegzetes vonásait, illetve ezek kapcsolatát a cölöpmaradványokkal. A vízi „terepbejárás” eredményeképpen két nagyobb cölöpcsoportot figyeltünk meg a Sajó folyó Ónod feletti szakaszán. Ezeknek a kutatásoknak az eredményeképpen a következő átkelőhelyekre utaló megfigyelések rögzíthetőek. Cölöpmaradványok az ónodi vár közelében Az ónodi vár közvetlen közelében, a Sajó folyó vár alatti szakaszán található cölöp­maradványokról számos forrásból lehetett értesülni, és a helyi lakók is megerősítették, hogy alacsony vízállás esetén ezen a részen cölöpöket lehetett látni a mederben. Ezek a cölöpök a folyónak ma egy olyan szakaszán vannak, ahonnét csak a Sajó-Hernád kö­zötti részre lehetett eljutni, de amelyek, figyelembe véve a folyómeder változásait, ezen a szakaszon különösen erősek voltak,24 így mindenképpen fel kell vetni azt a kérdést, hogy mennyiben lehetnek egy korábbi állapot és az ahhoz kapcsolódó úthálózat ma­radványai. A maradványok egy viszonylag kisebb szerkezet részei lehettek, amelyekből néhány kerek átmetszetű oszlopot lehet megfigyelni. Ezeket teljesen ellepte a víz, és csak rendkívül alacsony folyószint mellett láthatók. Az erős sodrás miatt csak előzetes megfigyelésre volt lehetőségünk, és egy kisebb minta vételére, amely nem nyújtott dendrokronológiai kormeghatározáshoz megfelelő évgyűrűsort. Ugyanakkor, az új­kori térképes adatok áttekintése alapján, valamint a maradványok megőrződését is figyelembe véve, elképzelhető, hogy a középkor végéhez vagy a kora újkorhoz kapcsol­hatók. Egyelőre azonban ez a megfigyelés nem bizonyítja azt, hogy a 13. században itt híddal kellene számolni. Figyelembe véve Ónod településszerkezeti helyzetét és a vár késő középkori felépülését, valamint annak kora újkori szerepét, egy itteni jelentős Sajó-átkelőhely az eddigi adatok alapján nem azonosítható a 13. század közepére. 24 Bertalan L. - Szabó G.: Mederfejlődési i. m. Cölöpmaradványok a körömi révnél és annak közelében A már említett 2021-es vízalatti régészeti vizsgálatok során merülést hajtottak vég­re a körömi rév mellett található bányatóban az itt megfigyelhető két cölöpcso­port vizsgálatára. Ezeket a cölöpmaradványokat jól ismeri a területtel foglalkozó 956

Next

/
Oldalképek
Tartalom