Századok – 2022
2022 / 6. szám - ARANYBULLA - UTÓÉLET VÁLTOZÓ MEGKÖZELÍTÉSEKKEL (17-20. SZÁZAD) - Törő László Dávid: Aranybulla-értelmezések a két világháború közötti magyar történetírásban
TÖRŐ LÁSZLÓ DÁVID miért utalhatott Händel 1942-ben már „közhelyként” arra az alapvetésre, hogy az alkotmány fejlődése nem epizódszerű személyes érintkezések, hanem elsősorban társadalmi-gazdasági tényezők függvénye. Az Aranybulla szellem- és társadalomtörténeti kontextusban: Hómant Bálint és Eckhart Ferenc A Hóman Bálint és Szekfű Gyula által írt Magyar történet a korszak történelemmel kapcsolatos tudásának reprezentatív gyűjteménye volt. A második könyv a 13. század elejével kezdődik, érzékeltetve, hogy a 12-13. század fordulóján lényeges társadalmi, gazdasági és alkotmányos változások következtek be Magyarországon.41 Hóman42 az Aranybulla korát szellemtörténeti megközelítésben dolgozta fel, elbeszélésében a történelem nagy egyéniségei (Imre király vagy II. András) rendszerint valamilyen koreszme megtestesítői, és jellemük meghatározó módon befolyásolja cselekedeteiket. Ezt az egyénekre koncentráló (individualizáló) megközelítést Hóman szintetizálási módszerrel ellensúlyozta: a társadalmi, gazdasági és alkotmányos viszonyokat kiemelten tárgyalta, mert ezek adják szerinte a személyiség kibontakozásának kereteit, illetve korlátáit. 41 A Magyar történet periodizációja a korábbi szintézisekhez képest új szempontok szerint történt: a dinasztikus és politikatörténeti elv helyett a korszakolásban nagy szerepet kapott a társadalomszervezet, a kulturális stílus, valamint az évszázadok. Kövér György: Aetates Aetatum. Korok és korszakolás a történetírásban. Aetas 25. (2010) 4. sz. 65-66. 42 Történeti átértékelés. Hóman Bálint, a történész és a politikus. Szerk. Ujváry Gábor. Bp. 2011. 43 Hóman Bálint- Szekfií Gyula: Magyar történet I. Bp. 1935. 459. 44 Uo. 426. 45 Uo. 434. 46 Uo. 460. Hóman szerint „III. Béla két fiában a XIII. század elején találkozó két világtörténeti korszak szelleme és erkölcse testesült meg”.43 A szerző gyakran kitér Imre és András eltérő személyiségének és világnézetének („szellemének”) jellemzésére, értékelésére. Míg András nyájas, könnyed, vitéz, adakozó hajlamú, addig Imre szigorúságra hajló, komoly és indulatos.44 Imre külpolitikája céltudatos, Andrásét viszont a kalandos vállalkozások (például a halicsi és a szentföldi hadjárat) jellemzik.45 Imre „a hanyatló középkor embere”, akinél a lovagkor eszméi csak formalitások, ő maga azonban nem lovagkirály. Hatalmát nem engedi korlátozni, jó diplomáciai érzék jellemzi, összességében tehát: kiváló uralkodó.46 Vele szemben András „anyja vére”, kalandorságra hajlik és lovagias gondolkodás jellemzi. A két személyiség értékelésében aktuális társadalmi és politikai szempontok is szerepet játszhattak Hómannái. Ha a társadalmi nemek kérdése felől értelmezzük összehasonlítását, szembeötlő, hogy a szerzőnél Imre az erős, szilárd 1127
