Századok – 2022

2022 / 6. szám - ARANYBULLA - UTÓÉLET VÁLTOZÓ MEGKÖZELÍTÉSEKKEL (17-20. SZÁZAD) - Törő László Dávid: Aranybulla-értelmezések a két világháború közötti magyar történetírásban

TÖRŐ LÁSZLÓ DÁVID miért utalhatott Händel 1942-ben már „közhelyként” arra az alapvetésre, hogy az alkotmány fejlődése nem epizódszerű személyes érintkezések, hanem elsősorban társadalmi-gazdasági tényezők függvénye. Az Aranybulla szellem- és társadalomtörténeti kontextusban: Hómant Bálint és Eckhart Ferenc A Hóman Bálint és Szekfű Gyula által írt Magyar történet a korszak történe­lemmel kapcsolatos tudásának reprezentatív gyűjteménye volt. A második könyv a 13. század elejével kezdődik, érzékeltetve, hogy a 12-13. század for­dulóján lényeges társadalmi, gazdasági és alkotmányos változások következtek be Magyarországon.41 Hóman42 az Aranybulla korát szellemtörténeti megkö­zelítésben dolgozta fel, elbeszélésében a történelem nagy egyéniségei (Imre ki­rály vagy II. András) rendszerint valamilyen koreszme megtestesítői, és jellemük meghatározó módon befolyásolja cselekedeteiket. Ezt az egyénekre koncentráló (individualizáló) megközelítést Hóman szintetizálási módszerrel ellensúlyozta: a társadalmi, gazdasági és alkotmányos viszonyokat kiemelten tárgyalta, mert ezek adják szerinte a személyiség kibontakozásának kereteit, illetve korlátáit. 41 A Magyar történet periodizációja a korábbi szintézisekhez képest új szempontok szerint történt: a dinasztikus és politikatörténeti elv helyett a korszakolásban nagy szerepet kapott a társadalomszerve­zet, a kulturális stílus, valamint az évszázadok. Kövér György: Aetates Aetatum. Korok és korszakolás a történetírásban. Aetas 25. (2010) 4. sz. 65-66. 42 Történeti átértékelés. Hóman Bálint, a történész és a politikus. Szerk. Ujváry Gábor. Bp. 2011. 43 Hóman Bálint- Szekfií Gyula: Magyar történet I. Bp. 1935. 459. 44 Uo. 426. 45 Uo. 434. 46 Uo. 460. Hóman szerint „III. Béla két fiában a XIII. század elején találkozó két vi­lágtörténeti korszak szelleme és erkölcse testesült meg”.43 A szerző gyakran kitér Imre és András eltérő személyiségének és világnézetének („szellemének”) jellem­zésére, értékelésére. Míg András nyájas, könnyed, vitéz, adakozó hajlamú, ad­dig Imre szigorúságra hajló, komoly és indulatos.44 Imre külpolitikája céltudatos, Andrásét viszont a kalandos vállalkozások (például a halicsi és a szentföldi had­járat) jellemzik.45 Imre „a hanyatló középkor embere”, akinél a lovagkor eszméi csak formalitások, ő maga azonban nem lovagkirály. Hatalmát nem engedi kor­látozni, jó diplomáciai érzék jellemzi, összességében tehát: kiváló uralkodó.46 Vele szemben András „anyja vére”, kalandorságra hajlik és lovagias gondolkodás jel­lemzi. A két személyiség értékelésében aktuális társadalmi és politikai szempon­tok is szerepet játszhattak Hómannái. Ha a társadalmi nemek kérdése felől ér­telmezzük összehasonlítását, szembeötlő, hogy a szerzőnél Imre az erős, szilárd 1127

Next

/
Oldalképek
Tartalom