Századok – 2022
2022 / 6. szám - ARANYBULLA - UTÓÉLET VÁLTOZÓ MEGKÖZELÍTÉSEKKEL (17-20. SZÁZAD) - Törő László Dávid: Aranybulla-értelmezések a két világháború közötti magyar történetírásban
ARANYBULLA-ÉRTELMEZÉSEK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁSBAN akaratú férfias (maszkulin) jellem, András pedig inkább habozó, engedékeny, befolyásolható,47 nőies (feminin) tulajdonságokkal bír.48 Utóbbi világias „gondolkodású, nőknek hódoló, könnyelműségig bőkezű, lovagias, könnyű felfogású, merész és koncepciózus újításokra hajló ember volt.”49 Ennek tükrében nem tűnik véletlen szóhasználatnak, hogy Hóman szerint Andrásnak az udvari és ispáni tisztet viselő urak „udvaroltak” annak érdekében, hogy jövedelmüket növelhessék.50 András már csak azért sem lehetett alkalmas uralkodó, mert trónra lépése előtt a „közvélemény erős, érett férfit kívánt királyul, s András e közhangulatra és a szeniorátusi örökösödés elvére támaszkodva magának követelte a trónt”.51 47 „idegen és magyar urak mértéktelen mohósággal aknázták ki András könnyelműségig fajuló bőkezűségét és adományozó kedvét.” Uo. 480. Az újabb kutatások nem a király jellemével vagy gazdasági elképzeléseivel, hanem hatalmi-politikai törekvéseivel magyarázzák intézkedéseit, lásd Zsoldos A.: A 800 éves Aranybulla i. m. 41. 48 Újabban Falko Schnieke alapos monográfiát írt arról, hogy a nemi szerepekről érvényben lévő társadalmi-kulturális felfogások miként befolyásolták a professzionális történetírás intézményrendszerét, beszédmódját, sőt a módszertannal kapcsolatos vitáit is. Falko Schnieke: Die männliche Disziplin. Zur Vergeschlechtlichung der deutschen Geschichtswissenschaft 1780-1900. Göttingen 2015. A „férfias becsületesség” és a „higgadtság” a magyar történészek etikai hagyományának is fontos része volt. Baráth Katalin: Milyen a jó történész? Kis magyar történésznekrológia. In: Uő: A történetírás terhe. A magyar historiográfia rendhagyó története. Bp. 2021. 17. 49 Hóman B. - Szekfií Gy.: Magyar történet i. m. 461. 50 Uo. 481. 51 Uo. 433. 52 Uo. 462. 53 Uo. 483. Gertrúd királyné német híveit az „ország nyakára” hozta, miközben az idegenek az „ország javait dézsmálva” gazdagodtak, mulatoztak. Uo. 485. II. András „erélytelen” uralkodása kapcsán Hóman burkoltan (ellenforradalmi) történetpolitikai tanulságokat is megfogalmazott. A király kellő elővigyázatosság nélkül akart új gondolatokat meghonosítani egy olyan korban, amelyet nagy társadalmi átalakulások jellemeztek: „a bomlasztó erők működésének ellensúlyozását meg sem kísérelve, túl korán és átmenet nélkül realizálta az új eszméket és törekvéseket anélkül, hogy a változott viszonyoknak megfelelő új hatalmi szervezet kialakítására módja és ereje lett volna.”52 Ennek következtében a társadalom „cseppfolyóssá” vált és megszűnt a jogbiztonság. Az idegenek (németek, zsidók, muszlimok) túl nagy befolyást szereztek. A folyamatot Hóman erős kifejezésekkel írta le: a királyi pénzverés a bérletrendszeren keresztül „mohamedán — mint akkor nevezték, szerecsen vagy izmaelita — és zsidó kereskedők zsákmányává lett, akik a kincstárat magas bérösszeggel kielégítve, rövid pár év alatt teljesen tönkretették a magyar pénz hitelét”.53 Melyek voltak azok a szellemi és társadalmi változások, amelyekkel szemben Hóman szerint erélyesebb uralkodóra lett volna szükség, és amelyek végül az Aranybulla kiadásához vezettek? A legfontosabb az volt, hogy megjelentek és 1128
