Századok – 2022
2022 / 5. szám - TERMÉSZET – TÁJ – TÖRTÉNET - Demeter Gábor – Szilágyi Zsolt – Pinke Zsolt: Sártenger és búzatenger. Mérlegen az alföldi gabonakonjunktúra és a vízszabályozások regionális következményei (1720–2020)
DEMETER GÁBOR - SZILÁGYI ZSOLT - PINKE ZSOLT Változások a földhasználatban 1865-ig A tiszai ártér 23 adatolható településén folyamatosan nőtt a szántók mérete már a szabályozás előtt, 1786-1850 között is, de szintén így volt ez a Nagykunság településein. Ezzel szemben a Jászságban és a Kiskunságban csökkent a szántók területe, ami arra utal, hogy a gabona karrierje már a szabályozások előtt megkezdődött. A szántók növekedésének üteme a közép-Tisza-vidéki ártéren az 1850-1865 közötti 15-25 évben felgyorsult: a növekedés mértéke ugyanakkora volt, mint a megelőző 70 évben összesen. Ellenben a Jászság és a Kiskunság területén nem volt növekedés. A legelők kiterjedése 1865-ig stagnált, tehát azok mérete itt csak a nagy 1863-as aszály után kezdett zsugorodni,78 akárcsak a Nagykunságban. A növekedés először a legelők rovására alakult, mert a hasznavehetetlen területek nagysága 1865-ig nem csökkent, arányuk 10% körül volt. (3. ábra)79 78 A Kiskunságban viszont dinamikusan nőtt a homoki szőlő kiterjedése (5400-ról 18 200 holdra 1850-1865 között). 79 Kivéve a Kiskunságot, ahol 15-17%-ot ért el. 3. ábra A területhasználat változása 1786-1850 és 1850-1865 között a Tisza mentén, valamint kapcsolata a népességnövekedés és a jövedelem változásának ütemével 0 szántó 1786-1850 ■ legelő 1850-1865 □ népesség 1786-1850 0 szántó 1850-1865 legelő teljes □ népesség 1850-1865 0 szántó teljes ■ legelő 1780-1850 g rét 1780-1850 g rét 1850-1865 □ népesség teljes ■ jövedelem 1850-1865 ■ jövedelem/fő ■ jövedelem/kh (1850-1865) Forrás: Dávid Z.: Magyarország első kataszteri felmérése i. m.; Palugyay I.: Magyarország történeti... III-IV. i. m.; Magyarország művelési ágak szerinti területe és földjövedelme. Buda 1865. 977
