Századok – 2022
2022 / 5. szám - TERMÉSZET – TÁJ – TÖRTÉNET - Laszlovszky József – Nagy Balázs: Mederváltozás és kontinuitás a Sajó folyó középkori átkelőhelyeinél. A muhi csatatér kutatásához kapcsolódó földrajzi, történeti és régészeti vizsgálatok
MEDERVÁLTOZÁS ÉS KONTINUITÁS A SAJÓ FOLYÓ KÖZÉPKORI ÁTKELŐHELYEINÉL Ezt követően a kelet felé haladó út valahol keresztezte a Sajó folyót. Ennek a helye nagyobb léptékben viszonylag jól meghatározható. Egy olyan helyet kell keresnünk, amely a Sajó—Hernád összefolyás alatt van, és ott, ahol a Sajó még nem éri el a Tiszát. Ugyanis csak ebben az esetben lehet úgy északkelet felé haladni, hogy csak egy folyón kell átkelni. Ha ettől északabbra haladó utat választ valaki, akkor a Sajó mellett a Hernádon is keresztül kell mennie, ha pedig délebbi útvonalról van szó, akkor a sokkal nagyobb Tisza folyón kell kétszer is átkelnie ahhoz, hogy az északkeleti országrészbe jusson. Az ennek megfelelő viszonylag rövid Sajószakaszt az átkelés szempontjából az is befolyásolja, hogy a Sajó-Hernád öszszefolyásnál, illetve délen a Tisza mentén jelentősen kiszélesedő ártérrel kell számolni, amely tovább nehezítheti egy átkelőhely létrejöttét és fenntartását. Vagyis ennek a meglehetősen rövid Sajó-szakasznak is inkább a középső, felső szakaszán képzelhető el az az átkelőhely, amely az említett főútvonalhoz kapcsolódott. Ugyanakkor a történeti térképanyag (a katonai felmérések),15 az elmúlt fél évszázad légifotóinak16 és a területről készült LiDAR felvétel elemzése17 azt mutatta, hogy éppen ez a Sajó folyó egyik legdinamikusabban változó szakasza, ahol néhány évtized alatt is többszáz méteres meder-áthelyeződések következhetnek be. 15 Laszlovszky J. -Nagy B.: Új földrajzi i. m. 16 Bertalan L. - Szabó G.: Mederfejlődési i. m. 17 Laszlovszky J. —NagyB.: Új földrajzi i. m. A LiDAR módszer (Light Detection and Ranging) egy lézer alapú távérzékelési módszer, amelynek segítségével nagy felbontású domborzati felmérés készíthető a földfelszín egy adott területéről. Muhi-Köröm átkelés A Sajó menti térségben a Muhi és Köröm közötti forgalom az itt 1 km-re szűkülő ártéren keresztül zajlik, köszönhetően az ártérbe benyúló ármentes földnyelveknek, hordalékkúp maradványfelszíneknek. Az egymáshoz viszonylag közeli eróziós peremek azonban csak nagyon idézőjelesen tekinthetők hídfő-szerű terepeknek. Ennek oka, hogy a közöttük nyíló 1 km-es ártéri sáv — a benne kanyargó, igen erősen meanderező (legalább visszafordulásig hajló folyókanyarulat) és kanyarulatait évről évre áthelyező folyóval — térben és időben csak rövid távon alkalmas híd kiépítésére. Sokkal inkább az aktuális, évtizedes skálán már jócskán megváltozó mederhelyzethez igazodó, ártéri, ácsolt átkelő jöhet számításba. A dinamikus mederformálódás, az instabil futásirány azonban folyamatos korrekciót igényel az élővíz áthidalása során. Mindez napjainkra is érvényes, hiszen a Sajón működő komp helyszíne és a rév elérési útvonala is igen jelentősen módosult a légifelvételeken is jól elemezhető elmúlt bő félévszázad során. 950
