Századok – 2022
2022 / 5. szám - TERMÉSZET – TÁJ – TÖRTÉNET - Laszlovszky József – Nagy Balázs: Mederváltozás és kontinuitás a Sajó folyó középkori átkelőhelyeinél. A muhi csatatér kutatásához kapcsolódó földrajzi, történeti és régészeti vizsgálatok
LASZLOVSZKY JÓZSEF - NAGY BALÁZS Önod-Sajóhídvég átkelés Lényegesen nehezebb az átkelők elemzése, ha az áthidalandó területen két folyó (a Sajó és a Hernád) is fut, az ártér pedig túl széles (itt a két mai falu között 2 km). Az Ónod és Sajóhídvég közötti szakasz ugyanakkor nagy múltú átkelőhely volt. Erre az ide vezető régi utak nyomvonala, Ónod fontos piacozó múltja és az itt található középkori kővár is utal. Szemben a távolban, a Hernádon is túl pedig a beszédes nevű Sajóhídvég található. Aminek a neve két szempontból is figyelemre méltó. Ha — mint egykor — csupán Hidvégnek nevezzük, nyilvánvaló az átkelő szerepkör: a falu térsége az északkelet felé, a Szerencsi-dombság, a Tokaji-hegység, illetve az Északkeleti-Kárpátok felé tartó útirányba esik. A Sajó előtag azonban semmiképpen sem illik a képbe, hiszen a település a Hernád partján, attól keletre fekszik. Innen nézve Ónod a két folyón túl, a széles, évente többször is árvízzel elöntött folyóköz másik széle fölött húzódik. Ha e mai helyzetből indulunk ki, ezt tekintjük a múltbéli állapotnak is, nem kapunk magyarázatot az átkelőhely idetelepülésére.18 18 Kiss Lajos a furcsa elnevezést szintén a folyómeder változással magyarázta: „Hajdan a helység a Sajó- Hernád közén, a Sajón átvezető hídnak a közelében feküdt. A Hernád medrének megváltozása folytán a község a folyónak a bal partjára került.” Kiss Lajos: Földrajzi nevek történeti etimológiai szótára. Bp. 1980. 554. Valójában ennél nagyobb léptékű mederváltozásról volt szó, és a helység korábban sem a Sajó- Hernád közötti területen feküdt, hanem csak a Sajó mellett, mivel a két folyó összefolyása északabbra volt. 19 Laszlovszky J. — Nagy B.: Új földrajzi i. m. Az itteni átkelési lehetőség környezete azonban az elmúlt évszázadokban rendkívüli mértékben átalakult. A katonai felmérések alapján a 250 éves távlatba visszatekintve még csak annyit érzékelünk, hogy a Sajó és a Hernád medre akár 100-200 méterre is megközelítette egymást az Ónod-Sajóhídvég közötti szakaszon. E térség LiDAR elemzése azonban rávilágított a környezetváltozás korábbi évszázadokban zajló, fő folyamataira19 . A részletes domborzati képből kiindulva a két falu közötti térséget földrajzi és régészeti terepi módszerekkel is tovább elemeztük. (1. kép) A LiDAR felvételeken két, alapvető formai elem segítette a korábbi környezet rekonstrukcióját: a két folyó között feltárt átfolyási mederhálózat (ezt a helyszíni geomorfológiai vizsgálatok is megerősítették), valamint a folyóközben jelenlévő szigetek, melyek épp annyira emelkednek az ártér alsó, 100 méter tengerszint feletti magasságú terepszintje fölé, mint a folyórendszert határoló, 104 méter tengerszint feletti magasságban húzódó felső, ármentes terepszintként településeket is hordozó felszínek. Sajóhídvég Hernádon túli szomszédságában terül el a meredek, eróziós peremekkel határolt „Hidvégi-sziget” - mintegy ugródeszkaként Ónod irányába, a széles ártér átszeléséhez. A történeti adatok, a helyszíni leletanyag és sekélyfúrások alapján kijelenthető, hogy a középkori Hidvég e mai sziget területén állt. Az egykori kőépület (középkori templom) maradványkövei helyenként még elő is bukkannak, templom körüli temetőre utaló embercsont maradványokkal a szomszédságukban. A település az itt 951
