Századok – 2022
2022 / 5. szám - TERMÉSZET – TÁJ – TÖRTÉNET - Nógrády Árpád: Vázlat Sáros megye kialakulásáról és betelepüléséről a 14. század közepéig
NÓGRÁDY ÁRPÁD lese, Csikós-hegy, Szerecsennépe teteje). Eperjes város jelentős magyar és szláv lakosságára a legfontosabb korai híradás a város 1428. évi adójegyzéke. A forrás egy évszázaddal korszakunk vége után keletkezett, ám az általa megőrzött etnikai kép, mely egyfelől német többségű lakosságot mutat, másfelől azt is jelzi, hogy a város a három etnikum közös alkotása. A magyar és a szláv lakosság jelentős városi számarányát a névanyagon túl világosan tükrözi, hogy a jegyzék az adózás szempontjából kilenc részre osztott város egyes adókörzeteinek a nevét is feltünteti, köztük a „magyar negyed”-et (Quartale Hungarorum) és a „szláv negyed”-et Quartale Sclavorum), melyek lakossága ugyan a jegyzék összeállításának idejére már vegyes képet mutatott, ám az egyes városnegyedek nevüket eredetileg - meglehet, még korszakunk végén — nyilván a rájuk leginkább jellemző etnikumról nyerték el.68 68 Az adójegyzék teljes szövegű kiadását lásd Eperjes szabad királyi város levéltára. (Archívum liberae regiaeque civitatis Eperjes.) 1245-1526. írta és összeáll. Iványi Béla. Szeged 1931. 79-92. - a magyar negyed uo. 83-84., 58 adóegységgel, és éppúgy teljességgel vegyes (magyar, német és szláv [közte lengyel]) névanyaggal, mint a 67 adóegységet számláló szláv negyed (uo. 88-89.). A nagy fokú keveredés valószínűleg az eredeti negyedbeosztás régiségére utal. 69 Bajor hospesek, illetve bajor soltész sárosi jelenlétére két településnév: Bajor, illetve Bajorvágása utal, míg az eperjesi németeket 1249-ben királyi adománylevél nevezi szászoknak (DL 31178., RA 917.). 70 Néhány példa: a) települések: Fricshau, Göncölvágása, Hartmanhely, Hedrikvágása, Hermanka, Németfalu, Richwald, Schönwald, Schönwies, Singlér, Vernelvágása; b) földrajzi helyek: Ahorn (= Kurcínska Magurá, 839 m); Hüneberg (a mai Cekosovtól északnyugatra, 816 m), Tymnich (= Siminy 1261 m); c) soltészek: 1324: Detrico de Gybolth, Hannus de Zynerzou (Szverzsó), Hannus de Brezova (Brezova) - DL 11292.; 1333: Petro fratri Hanus iudicis et officialis [...] de villa [...] Hanusfolua (Agyagospataka) - AO III. 42. A megye német lakossága bajorokból és szászokból állt.69 Többségük elsősorban a városokban és a nagyobb, kézműves- és kereskedőréteggel is rendelkező városias településeken tömörült (Sáros, Eperjes, Bártfa, Hanusfalva, Sibenlinden [Héthárs]), ám jelentősebb számú német hospesszA a Tarca kerület, valamint a Szepességgel határos birtokok mellett a Bártfa környékén fekvő falvak alapító (illetve újratelepítő) lakói között is bizonyosan számolhatunk. A települések és a határukban rögzített földrajzi helyek nevei mellett egyes települések bíráinak, esküdtjeinek és papjainak neve, valamint a korszakból ismert soltészek neve is erre mutat.70 Szláv lakossággal jószerével mindenütt találkozunk a megyében - a falvak mellett, mint Eperjes fenti adójegyzéke mutatja, a városokban is —, az Abaújjal határos részeken éppúgy, mint Szepes felé vagy a zempléni határ közelében. Bizonyos, hogy a szlávság a megye népességének már az Árpádok alatt is meghatározó részét tette ki, és nem kizárt, hogy már korszakunk végén is a szláv volt a legnagyobb létszámú etnikum Sárosban, ám forrásaink nem alkalmasak arra, hogy az itt megtelepedett magyarokkal és németekkel szembeni arányukról bármi közelebbit lehetne mondani. A magyarul rá/nak nevezett szlávok mellett okleveleink a ruténekről és a lengyelekről külön is megemlékeznek. Ruténeket említenek Szentkereszt birtokon, a Bodrog mentén Orlikvágása és Dubovica környékén, és úgy látszik, 889
