Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kisling Zénó: Földrajz és diplomácia a Balkán-háború idején (1912–1913)
FÖLDRAJZ ÉS DIPLOMÁCIA A BALKÁN-HÁBORÚK IDEJÉN (1912-1913) bécsi követével pedig szó esett a jövőbeli Albánia déli, Görögországgal közös, kialakítandó határvonaláról, ahol szintén jól jött Ippen megbízható helyismerete.178 Mensdorff nyolc nappal később ismét találkozott a görög követtel, ezúttal Giesl báró jelenlétében. Megbeszélésük témája ezúttal már csak a déli albán—görög határ volt. A határvonalról folytatott eszmecserében mindkét fél etnikai és földrajzi érveket igyekezett felmutatni. A görögök török forrásokat használva adták meg saját statisztikájukat, és úgy érveltek, „hogy a területen élő nem görögök is görögnek érzik magukat”. Ezek az érvek azonban kevésbé álltak stabil lábakon, és lényegében elismerték vele Ippenék álláspontját, mely szerint a terület etnikailag rendkívül kevert. Ennek ellenére természetesen ragaszkodtak ahhoz, hogy minden görögnek Görögországhoz kell tartoznia, még akkor is, ha ezzel nagyszámú albán kerülne az országba.179 Ez a meddőnek tűnő megbeszélés már előrevetítette a későbbi határvitákat. Nem meglepő tehát, hogy a déli határvonalat végül egy nemzetközi bizottság — amelynek maga Ippen is a tagja volt — határozta meg 1913 őszén, a helyszínen. A konferencia az eljáró bizottság feladatát úgy határozta meg, hogy földrajzi-etnikai alapokon kell döntéseit meghoznia.180 A bizottság aktív munkát végzett, bár Ippen álláspontját az antant küldöttei rendszerint elutasították.181 Az elutasításokat a Monarchia a déli határvonalat illetően könnyebben elfogadta, mivel ez nem érintette közvetlenül az érdekeit, szemben az északi határral, ami a Szerb Királyság esetleges expanziójának megfékezése szempontjából kiemelten fontos kérdésnek számított.182 178 Napi jelentés: feljegyzés Ippen szekciófőnök és Streit megbeszéléséről. London, 1913. jan. 3. HHStA PA XII 398. 179 Megbeszélés Streit úrral a görög-albán határról, az albán-bolgár határról. London, 1913. jan. 9. HHStA PA XII 399. 180 Gostentschnigg, K: Wissenschaft i. m. 392. 181 Uo. 398. 182 Hall, R.C.: The Balkan Wars i. m. 74. 183 Mensdorff távirata. London, 1913. jan. 11. HHStA PAXII 399. 184 Mensdorff távirata. London, 1913. febr. 14. HHStA PAXII 401. 185 Gostentschnigg, K: Wissenschaft i. m. 397. Visszatérő vendég volt Mensdorffnál Grey brit külügyminiszter, a német Lichnowsky és az olasz Imperiali nagykövet is, akikkel rendszerint Ippen is beszélt. Ezeken a találkozókon elsősorban Albániáról és a Balkánról igyekezett minél jobban informálni a tárgyalópartnereket.183 Az ilyen alkalmak a határkérdések tárgyalására, valamint a Monarchia érdekeinek megfelelő döntések helyességének igazolására voltak alkalmasak.184 A megbeszélések közül a leginkább szakmai jellegű vita Petrajev orosz konzullal alakult ki, aki személyesen is ismerte a balkáni viszonyokat.185 A találkozó végül meddőnek bizonyult, és a vitatott Gjakova (Djakova), illetve Debar (Dibra) környékét az osztrák diplomácia később Skhodráért cserébe 784
