Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kisling Zénó: Földrajz és diplomácia a Balkán-háború idején (1912–1913)
KISLING ZÉNÓ fel is adta. Hiába állította Ippen a térségről, hogy ezek egy gazdasági egységet alkotnak a környező vidékkel, s ezért elválaszthatatlanok attól, sőt Albániától való elszakításuk esetén gazdasági, közigazgatási kapcsolataik megszakadnának, ami egy kapcsolatrendszerek nélküli terület létrejöttét eredményezi.186 Ippen a terület népességét is túlnyomórészt mohamedán vallású albánoknak tartotta, ezzel szemben Petrajev történelmi érvekkel és a szerb ortodox egyház fennhatóságával, az ahhoz kapcsolódó területekkel érvelt amellett, hogy a térség Szerbiát illeti.187 186 Cím nélküli térkép és megjegyzések. London, 1913. febr. 10. HHStA PA XII 401. 187 Uo. 188 Uo. 189 Wernicke, A.: Theodor Anton Ippen i. m. 70. 190 Mensdorff távirata. London, 1912. dec. 20. HHStA PA XII 396.; Mensdorff távirata. London, 1912. dec. 21. HHStA PA XII 396. 191 Mensdorff levele Berchtoldnak. London, 1912. dec. 21. HHStA PAXIL 397. 192 Az adatok hitelességéről és a csalási lehetőségekről lásd Gábor Demeter — Krisztián Csaplár-Degovics — Zsolt Bottlik: Ethnic Maps as Political Advertisements and Instruments of Symbolic Nation-building and their Role in Influencing Decision-making from Berlin (1877-1881), to Bucharest (1913). (https://bit.ly/3KoUMIf , letöltés 2021. nov. 13.) A Monarchia érdekeinek alátámasztására a konferencia idején Ippen rendszerint földrajzi, etnikai és történelmi érveket használt. Ezek közül több olyan állításra támaszkodott, amely már az 1892-es Kosovo-Novibazar című munkájában is megjelent. Érvelésében gyakran használta az érintett népesség etnikai és vallási arányait tükröző statisztikai adatokat. De megjelentek nála olyan, a modernebb földrajztudományi gondolkodást mutató érvek is, amelyek egy terület gazdasági egységét és ezáltal életképességét hangsúlyozták (lásd Gjakova és Debar esetét). 188 A háttérmunka részeként Ippen a többi nagyhatalom tervezetének véleményezésében is komoly feladatot vállalt. A konferencia ülésein Ippennek és Gieslnek már kisebb szerep jutott, ott főleg Mensdorff érveinek alátámasztásához szolgáltak ismeretanyaggal.189 Olykor azonban szerepet vállaltak még, például a jövőbeli Albániát ábrázoló térkép megszerkesztésében és bemutatásában, majd pedig e térképnek a többi nagyhatalom javaslatai alapján történt átszerkesztésében és ismételt prezentálásában.190 (A Monarchia rendelkezett ugyanis a térségről a legmegbízhatóbb térképekkel, amelyek a közös vezérkar Militärgeographisches Institutjában készültek.) Az ülésekre készítettek még egy harmadik térképet is, amelyen egyszerre szerepelt az orosz és az osztrák-magyar határjavaslat is.191 A térképek olcsó és gyors megoldást jelentettek az etnikai kérdések értelmezéséhez, de szerkesztésük igen komplex feladat volt, ráadásul torzításra és csalásra is alkalmasak voltak.192 Ippen nagyobb szerepet kapott Mensdorff érveinek alátámasztásában, amikor a jövőbeli Albánia határairól vitázott az ülés, különösen az északi határ kapcsán. 785
