Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kisling Zénó: Földrajz és diplomácia a Balkán-háború idején (1912–1913)
FÖLDRAJZ ÉS DIPLOMÁCIA A BALKÁN-HÁBORÚK IDEJÉN (1912-1913) épp Thallóczy Lajos gondolkodásában.64 A magyar birodalmi gondolatot azonban a hivatalos politika sohasem támogatta nyíltan,65 aminek oka a trializmustól való félelemben gyökerezhetett.66 Felvetődik ugyanakkor a kérdés, hogy valóban a földrajztudomány művelői kívánták-e befolyásukat kiterjeszteni ezeken a politikusokon keresztül, vagy éppen fordítva, a földrajzi kérdések iránt érdeklődő politikai elit kívánta a földrajz segítségével meggyőzni a nagyközönséget tevékenysége helyességéről? A kérdést csupán további kutatások tudják majd eldönteni. 64 Demeter G.: A modernizációtól i. m. 119. 65 Uo. 139. 66 Uo. 103. 67 A Turáni Társaság Alapszabálya, 1910. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, P 1385 Turáni Társaság (a továbbiakban: MNL OL P 1385) 1. 2. tétel: Általános ügyviteli iratok 1912-1917. 68 Ablonczy B.: Keletre, magyar i. m. 59. 69 Heti jelentés, 1912.02.03. MNL OL P 1385, 1. tétel: Elnöki iratok (1912-1914). 70 Ablonczy B.: Keletre, magyar i. m. 54. 71 Például Márki Sándor dn: Turániak Ázsia történetében. Földrajzi Közlemények XL. kötet (1912) 5. füzet. 65-77. 72 Ablonczy B.: Keletre, magyar i. m. 61. 73 Demeter G.: A modernizációtól i. m. 147. A Turáni Társaság a keleti érdeklődésnek egy tágabb értelemben vett megtestesítője volt. A turáni eszme nem állt meg a Balkán határainál, hanem elmerészkedett egészen Ázsia túlvégéig, Japánig. Célkitűzésében is megfogalmazódott: célunk „Ázsia és velünk rokon európai népek tudományát, művészetét és közgazdaságát tanulmányozni, ismertetni, fejleszteni és a magyar érdekekkel összhangba hozni”.67 A népszerűsítés kezdettől fogva fontos szerepet játszott az egyesület életében, amely jórészt az 1913-ban alapított Túrán folyóiraton keresztül zajlott.68 A turáni mozgalom szoros kapcsolatot ápolt a földrajztudománnyal, erre utal a mozgalom támogató szervezeteit felsoroló dokumentum, ahol szerepel a Magyar Földrajzi Társaság is.69 A Turáni Társaságnak és a Földrajzi Társaságnak ráadásul több közös tagja is volt.70 Az ismeretterjesztésében is együttműködött a két szervezet; többször publikáltak például turáni témájú tanulmányokat a Földrajzi KözleményÁL en, 71 illetve földrajztudósok is írtak a Turáré^^F A Turáni Társaság szerepe 1918-ig nőtt a magyar közéletben, részben azért, mert a magyar birodalmi gondolat egyik szószólója volt, részben mert magasrangú tagjai révén (például Teleki Pál) jelentős politikai háttérrel rendelkezett.73 A diplomata pályára felkészítő intézmények szerepe A diplomácia szempontjából nem az egyetemek és a különböző társaságok voltak az igazán fontos földrajzzal foglalkozó intézmények, hanem az 1754 óta Bécsben működő Keleti Akadémia (1898-tól Konzuli Akadémia), amelynek egyedüli célja 772
