Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kisling Zénó: Földrajz és diplomácia a Balkán-háború idején (1912–1913)
KISLING ZÉNÓ az volt, hogy a külügyi apparátus számára az államhoz hű, jól képzett személyi utánpótlást neveljen.74 74 Heinrich Pfusterschmid-Hardtenstein: Von der Orientalischen Akademie zur K. u. K. Konsularakademie. Eine Maria-Theresianische Institution und ihre Bedeutung für den auswärtigen Dienst der österreichisch-ungarischen Monarchie. In: Die Habsburgmonarchie 1848—1918. Die Habsburgermonarchie im System der internationalen Beziehungen. Hrsg. Adam Wandruszka — Peter Urbantisch. VI/1. Wien 1989. 166. 75 Tefner Zoltan: Hogyan tanítottak nyelvet a bécsi Keleti Akadémián? In. Nemzetek és birodalmak. Diószegi István 80 éves. Szerk. Háda Béla et. al. Bp. 2010. 632. 76 [Szerző nélkül]: A K.u.K. Konzuli Akadémia 1754-től 1904-ig Emlékirat. Bécs 1904. Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Sonderbestände: Nachlässe, Familien- und Herrschaftsarchive, Archive der Konsularakademie (a továbbiakban: HHStASB AKA), Bücher 142. 39. 77 K.u.K. Orientalische Akademie Katalog 1887/8. HHStA SB AKA, Bücher 32. 78 [Szerző nélkül]: A K.u.K. Konzuli Akadémia 1754-től 1904-ig. Emlékirat. Bécs 1904. HHStASB AKA, Bücher 142. 35-37. 79 Engelbert Deusch: Die effektiven Konsuln Österreich (-Ungarn) von 1825—1918. Köln—Weimar— Bées 2017. 42. 80 Studienkatalog. 1913/14. HHStASB AKA, Bücher 45. 81 K.U.K. Konsulat-Akademie Studienkatalog 1904/5. HHStA SB AKA, Bücher 36. 82 [Szerző nélkül] A K.u.K. Konzuli Akadémia 1754-től 1904-ig. Emlékirat. Bécs 1904. HHStASB AKA, Bücher 142. 89. skk. Az intézményt eredetileg a keleti nyelvek oktatására és az Oszmán Birodalommal való könnyebb kapcsolattartás megteremtésére hozták létre.75 A világ modernizálódásával azonban a Külügyminisztérium dolgozóinak is szélesebb körű információkra és gyakorlatiasabb tudásra volt szükségük,76 ezért megváltozott az Akadémia képzése is. A nyelvi órák továbbra is többségben maradtak a képzésben, egészen 1898-ig - egy 1887-1888-as napló tanúsága szerint francia, olasz, török, arab, perzsa, szerb, orosz, angol, újgörög és magyar nyelvet is oktattak az intézmény falai között —,77 az 1898-as év azonban komoly változásokat hozott. Az intézményi névváltozáson túl (ettől kezdve nevezték Konzuli Akadémiának) a teljes tantárgyi struktúrát is megreformálták. A nyelvi órák száma csökkent, a gyakorlatinak nevezett jogi, kereskedelmi és gazdasági órák száma pedig nőtt. A képzést két részre bontották, nyugati és keleti szakirányra.78 Az intézményben a földrajzi ismereteket bővítő kurzusként a katonai földrajz volt a legrégebbi tantárgy, ez az 1880-1881-es tanév óta szerepelt a katalógusokban,79 és az 1904-es újabb reform után is megmaradt.80 Emellett a kereskedelmi és a gazdasági tantárgyak keretében is találkozhattak a hallgatók földrajzi ismeretekkel, 1904-től önálló tantárgyként is (kereskedelmi földrajz).81 Az intézmény a külügyminisztériumi apparátusnak képezte az utánpótlást, de több konzul és követ is az iskola növendéke volt. Közülük érdemes kiemelni Theodor Anton Ippent, Konstantin Bilinskit és Alfred Rappaportot, akik maguk is befolyásolták az 1912—1913-as diplomáciai eseményeket.82 Az Akadémia magyar szempontból is fontos intézmény volt, mivel több (később jelentős 773
