Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kisling Zénó: Földrajz és diplomácia a Balkán-háború idején (1912–1913)
KISLING ZÉNÓ A Balkán megismertetését a nagyközönséggel a korszakban egyértelműen a földrajzi társaságok és kutatók vállalták magukra, ismeret terjesztő előadásaikkal és publikációs tevékenységükkel. Erre a „küldetésre” a földrajztudomány művelői a modern tudományok intézményesülésének kezdetétől fogva meghatározó jelentőségű feladatként tekintettek.54 A Földrajzi Közleményeken indulásától kezdve jelentek meg tanulmányok a Balkánnal kapcsolatban,55 és a lap figyelemmel kísérte a Balkán-háborúk okozta politikai változásokat is: amíg az 1900-as évek elején csak egy-két tanulmány foglalkozott a régióval, addig 1913-ban ez a szám már nyolcra nőtt.56 A népszerűsítő munka előtérbe kerülésének azonban az lett a következménye, hogy a tudományosság háttérbe szorult,57 ahogy Dupcsik Csaba írja, a korszak tudósai „széles kitekintéssel írtak”.58 1912-ben a népszerűsítő előadások között is elő-előkerült a Balkán témaköre. Milleker Rezső például Kereskedelem-politikai érdekek és a Bagdad-vasút, Tonelli Sándor pedig Bosznia és Hercegovina gazdasági je len toségéröl címmel tartott előadást.59 Ezekre a tanulmányokra és előadásokra azonban jellemző volt a rugalmas, a mondanivaló céljához igazított érvrendszer, a gyakori ellentmondásosság, és hogy a földrajzi érveket rendre felülírták a politikaiak.60 54 Bottlik Zsolt—Kőszegi Margit: A magyar földrajztudomány Balkán képe a XX. század elején. In: FUT. Földrajz - Utazás - Történelem. Szerk. Lendvai Tímár Edit et. al. Bp. 2018. 55 Hajdú Zoltán: K l intézményesülő Balkán-kutatás kialakulásának és fejlődésének problémái Magyarországon 1948-ig, különös tekintettel a földrajzi kutatásokra. Balkán Füzetek 1. (2003) 23. 56 Dupcsik Cs.: A Balkán képe i. m. 59. 57 Fodor E: A magyar földrajztudomány i. m. 206. 58 Dupcsik Cs.: A Balkán képe i. m. 59. 59 Földrajzi Közlemények XL. kötet (1912) I-IV. füzet. 56. 60 Dupcsik Cs.: A Balkán képe i. m. 74-75. 61 Uo. 84. 62 Hajdú Z.: Al intézményes Balkán-kutatás i. m. 24. 63 Dupcsik Cs.: A Balkán képe i. m. 58. A magyar birodalmi gondolat konkrét földrajzi megjelenése jól megragadható egy Dupcsik Csaba által is elemzett Cholnoky Jenő-idézetben, amely a magyar medence déli határát írja le: „[Földrajzilag tehát] Bosznia okkupálása s így a magyar medence politikai fennhatóságának kiterjesztése a medencéhez tartozó területekre egészen természetes volt s előbb-utóbb be kellett következnie. Szerbiában a magyar medence természetes határa messze fenn van délen a folyók vízválasztó-vidékén. Ha a török idők erőszakosan meg nem változtatják itt a politikai alakulásokat, bizonyos, hogy a magyar királyság déli határa Nis felől a Rigómezőn át Montenegró felé terjed ki.”61 Az ilyen és ehhez hasonló megállapítások, amelyeket Cholnoky tanulmányai mellett Havass Rezső, Kogutowicz Károly vagy épp Milleker Rezső Földrajzi Közleményeken megjelent munkáiban is találhatunk,62 befolyásolhatták a magyar közvéleményt,63 s hatással lehettek a korszak meghatározó politikusaira és lobbicsoportjaira is. így szintén tetten érhetők Tisza István, Burián István vagy 771
