Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kisling Zénó: Földrajz és diplomácia a Balkán-háború idején (1912–1913)
FÖLDRAJZ ÉS DIPLOMÁCIA A BALKÁN-HÁBORÚK IDEJÉN (1912-1913) álmok melletti elköteleződés” jellemezte.8 Ez a megállapítás az Osztrák—Magyar Monarchiára is igaz volt. Ennek alapja, hogy az 1815 utáni időszakban az állam imperialista törekvéseinek egyik legfőbb támogatójává a művelt középosztály vált.9 Ez a társadalmi csoport a szaktudás felértékelődésével (amelynek egyik legelső példája a térképészeti ismeretek jelentőségének felismerése és használata volt) és tudásának kihasználásával komoly karrier-lehetőséget talált az állami bürokráciában.10 A tanulmány célja, hogy bemutassa az Osztrák—Magyar Monarchia külpolitikai céljait a Balkán-háborúk idején, illetve azt, hogy ahhoz hogyan viszonyult a korszak földrajztudománya az osztrák, illetve a magyar területeken. Kutatási kérdéseim a következők: Milyen hatást gyakoroltak a korszak földrajzi kutatásai az Osztrák-Magyar Monarchia céljaira? Kik voltak a földrajztudomány részéről a döntésekre befolyást gyakorló szereplők? Ok milyen kutatásokat folytattak, milyen paradigmát követtek (földrajztudományi elméleti keretek, módszertan)? Törekedtek-e tudatosan a nagyhatalmi politika befolyásolására, s ha igen, miként? 8 David N. Livingstone.-The Geographical Tradition. Oxford 1992. 216-217. 9 Wolfgang Göderle: Postwar: The Social Transformation of Empire in 19th century Europe. Scientific Knowledge, Hybridity, and the Legitimacy of Imperial Rule. Acta Historiae 28. (2020) 512-513. 10 Uo. 516. 11 Hilbert Balint: A földrajztudomány intézményesülése és szellemiségének fejlődése az Osztrák- Magyar Monarchiában. Földrajzi Közlemények 143. (2019) 3. sz. 223. A fenti kérdéseket a birodalom mindkét félének tekintetében külön-külön és összbirodalmi szempontból is meg kell vizsgálni, ugyanis bár a magyar földrajztudomány kapcsolatban állt az osztrákkal, külön utakon fejlődött.11 Ezért röviden felvázolom a korszak földrajztudományi fejlődését is, amelyben a meghatározó személyeken túl természetesen az egyes intézmények és szervezetek is fontos szerepet játszottak. Mivel a német földrajztudomány hatása a régióban meghatározó volt, röviden ennek bemutatására is kitérek. Cél a diplomácia és a földrajz kapcsolatrendszerét vizsgálva egy összetett, személyes kapcsolati háló, illetve egymásra kölcsönösen ható kapcsolatrendszer feltérképezése. Ehhez a vizsgálat során a hagyományos történettudományi módszertant alkalmaztam, azokra a folyamatokra, aspektusokra és szereplőkre koncentrálva, amelyek és akik hatással lehettek a diplomáciai döntésekre. A korszak földrajztudományának fontosabb jellemzői A modern értelemben vett földrajztudomány kezdetét Alexander von Humboldt (1769-1859) és Carl Ritter (1779-1859) nevéhez szokás kötni. Utóbbit 1820-ban nevezték ki a berlini egyetem földrajz professzorának, ahol 1825-ban tanszéket 764
