Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kisling Zénó: Földrajz és diplomácia a Balkán-háború idején (1912–1913)
KISLING ZÉNÓ is kapott — ez volt az első földrajzi tanszék.12 Ezzel párhuzamosan pedig létrejöttek az első földrajzi társaságok a német területeken.13 Majd Európa-szerte is sorra alakultak meg a különböző államok földrajzi társaságai, illetve egyetemi tanszékei, s az osztrák és a magyar földrajztudomány alakulására is a német gyakorolta a legnagyobb hatást.14 A német tudományos élet hatását sokszor csak a történelem területén ismerik el, holott a földrajztudományban a 20. század elejéig a meghatározó módszertani alapvetéseket német kutatók fogalmazták meg.15 Ezek Humboldt és Ritter munkásságára vezethetők vissza, és bár utóbbi szellemi hatását még érzékelni lehetett a vizsgált korszakban, ekkoriban már inkább Ferdinand von Richthofen (1833-1905) és Friedrich Ratzel (1844-1904) munkái voltak meghatározó jelentőségűek. Richthofen geológus volt, Ratzel pedig gyógyszerészként kezdte pályafutását, s ez a tény hatással volt mindkettőjük munkájára.16 Ritter nevéhez az összehasonlító földrajzi módszer kidolgozása köthető, amely egy leíró műfaj, így ezt íróasztal mellől, terepi vizsgálódások nélkül végezte.17 Richthofen, akit a tudománytörténet a 19. század vége vezető geográfusának tart,18 elsősorban a földfelszín leírásával foglalkozott, terepi kutatásokra, helyszíni megfigyelésekre alapozva.19 Munkássága — természetföldrajzi szemlélete miatt - az általam vizsgált kérdések szempontjából kevésbé fontos Ratzelénél, akinek földrajza szellemi törvényeket keresett a világ történetében.20 12 Gyuris Ferenc: Variációk egy témára. Hunfalvy, Lóczy és Czirbusz földrajz-felfogásának nemzetközi kapcsolódásai. Földrajzi Közlemények 144. (2020) 4. sz. 397. 13 Heinz Peter Brogiato: Geschichte der deutschen Geographie im 19. und 20. Jahrhundert. Forschungsstand und methodische Ansätze. In: Allgemeine Geographie. Hrsg. Schenk Winfried — Konrad Schliephake. Gotha 2005. 54. 14 Fodor Ferenc: A magyar földrajztudománytörténete. Bp. 2006. 146. 15 Bruno Schelhaas — Ingrid Hönsch: History of German Geography: Worldwide Reputation and Strategies of Nationalisation and Institutionalisation. In: Geography: Discipline, Profession and Subject since 1870. Ed. Gery S. Dunbar. Los Angeles 2001. 9. 16 Fodor F: A magyar földrajztudomány i. m. 146. 17 Hilbert B.: A földrajztudomány i. m. 227. 18 Schelhaas, B. - Hönsch, I: History of German Geography i. m. 10. 19 Hilbert B.: A földrajztudomány i.m. 227. 20 Livingstone, D. N: The Geographical i. m. 196. 21 Hajdú Zoltán: A politikai földrajz alapjai. In: Általános társadalomföldrajz II. Szerk. Tóth József. Bp. 2002. 25. 22 Uo. 26. Ratzel darwini alapokon adott új irányt a földrajzi kutatásoknak, miközben a földrajzi determinizmus is jellemezte munkáit.21 Vizsgálódása középpontjában az állam állt, s elfogadta azt a tételt, hogy minél nagyobb egy állam területe, annál fejlettebb. Vallotta, hogy a fejlettség elérése alapvetően gyarmatosítás útján valósítható meg. Vizsgálta az országhatárok és a földrajz összefüggéseit is.22 (Nézőpontjai a századfordulós magyar politikai-földrajzi írásokban is rendre 765
