Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Barabás Gábor: A sohasem volt pápai követek. Új szempontok a 14. századi krónikakompozíció 187. fejezetének értelmezéséhez
A SOHASEM VOLT PÁPAI KÖVETEK kafoly tatás nyelvészeti és stilisztikai elemzése alapján jutott arra a következtetésre, hogy az egy szerző tollából származik.50 Thoroczkay 2016-ban megjelent tanulmányában — utalva Horváth János, Somogyi Szilvia, illetve a saját korábbi ellenérveire — egyértelműen elutasította a többszerzős megoldási kísérleteket.51 50 Somogyi Sz.: A XIV. századi krónikakompozíció i. m. 216—268. 51 Thoroczkay G.: A magyarországi legendairodalom i. m. 40. 52 MályuszE.: Krónikaproblémák i. m. 742—744.; Kristó Gy: A Képes Krónika szerzője i. m. 502—503. 53 Lásd Fraknói Vilmos: Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a római szent-székkel I. Bp. 1901. passim; Szovák Kornél: Pápai-magyar kapcsolatok a 12. században. In: Magyarország és a Szentszék kapcsolatának ezer éve. Szerk. Zombori István. Bp. 1996. 21-46., 24-40.; Solymosi László: Egyházi-politikai viszonyok a pápai hegemónia idején. In: Magyarország és a Szentszék kapcsolatának ezer éve. Szerk. Zombori István. Bp. 1996. 47-54.; http://delegatonline.pte.hu/ 54 Lavagnai Manfréd kardinális (1167) és Valter bíboros (1175/1176). További irodalommal lásd Hunyadi Sándor: Magyarország és a pápaság egyezményei az 1160-as években. Fons. Forráskutatás és Történeti Segédtudományok 23. (2016) 136-137., 140-142.; illetve https://bit.ly/3kAYkNe ; https:// bit.ly/39mcoaT (letöltés 2021. aug. 11.) 55 A legátus részvétele egy elbeszélő forrás, Tamás spalatói főesperes munkája alapján ismert, amely azonban nem állt kapcsolatban a magyar krónikakompozícióval. Thomae archidiaconi Spalatensis Historia Salonitanorum atque Spalatinorum pontificum. Archdeacon Thomas of Split History of the Bishops of Salona and Split. Eds. Olga Peric et al. (Central European Medieval Texts 4.) Végül, mivel az a 187. fejezet értelmezését illetően is jelentőséggel bír, ki kell térnünk a szerző(k) munkamódszerével kapcsolatos állásfoglalásokra is. A kutatás megállapítása szerint a krónikafejezeteket megfogalmazó ferences(ek) alkotási folyamatára jellemző volt, hogy egyes korábbi redakciókat összeállító elődeikkel ellentétben nem használt(ak) fel okleveleket a narratíva megalkotásához, ahhoz elsősorban — akár nagy távolságról származó és nem mindig megbízható — szóbeli információkból merített(ek). A stílust illetően novella- és anekdotaszerűnek, valamint élénkebbnek látta Kristó a krónikarészt, míg a témával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a 13. századi változások után ismét az uralkodócsalád története került a középpontba, újfent királykrónika készült, bár a szerző vagy szerzők nagyobb távolságtartással szemlélték a dinasztia tagjait, mint azt 11-12. századi elődeik tették.52 *** A krónikakompozíció utolsó fejezeteinek szerzőjét érintő kutatástörténeti összefoglaló után fordítsuk figyelmünket a forrás felé, és vizsgáljuk meg, hogy a III. András uralkodását megelőző évszázadot, illetve az azt követő eseményeket illetően milyen információkat találunk pápai követjárásokkal53 kapcsolatban. Némileg meglepő, de a Krónika szövegében a szentszéki misszióknak nem leljük nyomát, nem említi sem a 12. század közepén a királyságban járt legátusoknak,54 sem az I. László király szentté avatásában résztvevő Gergely bíborosnak (Gregorius de Sancto Apostolo)55 a 698
