Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Barabás Gábor: A sohasem volt pápai követek. Új szempontok a 14. századi krónikakompozíció 187. fejezetének értelmezéséhez
BARABÁS GÁBOR tevékenységét. Hasonlóan kimaradt az Imre király és András herceg békekötésében nagy szerepet játszó Gergely (Gregorius de Crescentio)56 kardinális is. Még inkább szembeötlő, hogy teljességgel hiányzik a krónikakompozícióból az 1232—1234 között a Magyar Királyságban tevékenykedő Pecorari Jakab említése. Különösen furcsa ez a hiány, hiszen Jakab bíboros a II. Andrással megkötött beregi egyezmény révén mindenképpen nyomot hagyott a Magyar Királyság történetében.57 Hangsúlyozni kell azonban, hogy a Krónikában különösen tömör beszámolókat olvashatunk a II. Géza (1141-1162) és II. András (1205-1235) uralkodása közti időszakról,58 talán ezzel is magyarázható a hallgatás. Bp.-New York 2006. 134-135.; Tamásra lásd Almási Tibor: Spalatói Tamás. In: Korai magyar történeti lexikon (9-14. század). Főszerk. Kristó Gyula, szerk. Engel Pál - Makk Ferenc. Bp. 1994. 659-660. A szentté avatásra lásd Thoroczkay Gábor: László király szentté avatása. In: Szent László kora és kultusza. Tanulmánykötet Szent László tiszteletére. Szerk. Kerny Terézia — Mikó Árpád — Smohay András. Székesfehérvár 2019. 52-58., különösen: 53-54.; Gergely bíborosra lásd Kiss Gergely: Gregorius de Sancto Apostolo. Egy 12. század végi magyarországi pápai legátus pályafutása. In: Varietas delectat. A pápai-magyar kapcsolatok sokszínűsége a 11-14. században. Szerk. Kiss Gergely. (DeLegatOnline Könyvek 1.) Pécs 2019. 81-92. 56 Életére és magyarországi legációira összefoglalóan lásd Barabás Gábor: Gregorius de Crescentio bíboros élete és magyarországi legációi. In: Varietas delectat i. m. 93-115. 57 Jakabra összefoglalóan lásd Almási Tibor: Egy ciszterci bíboros a pápai világhatalom szolgálatában. Pecorari Jakab magyarországi legációja. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 5. (1993) 129-141. 58 Vö. Szovák K: Utószó i. m. 248-250. 59 „Hinc insuper contra eum, quia Cumanice et non catholice io conversabatur, Philippus Firmanus sedis apostolice legatus adinvenit, qui barbas radere, crines detruncare contra mores Hungaricos et pilleos Cumanicos, quorum usus in Hungária iam in consuetudine habebatur, abicere demandabat, regem etiam anathematis vinculo feriens, ut paganos odiret (sic), ritum is Christianorum diligeret et thoro viveret coniugali.” - Chronici Hungarici compositio i. m. 473. 60 Szovák K: Utószó i. m. 248-249. 61 Fülöp tevékenységét legutóbb Kovács Viktória foglalta össze, részleteiben ismertetve politikai jelentősége mellett annak egyházkormányzati és bíráskodási vonatkozásait is. Kovács Viktória: Alter ego domini papae Nicolai III. Fülöp fermói püspök, szentszéki legátus magyarországi tevékenysége (1279-1281). In: Varietas delectat i. m. 117-166. Fülöp 1278. szeptember 22-én kapta az első, megbízására vonatkozó okleveleket: Regesta Pontificum Romanorum inde ab anno post Christum Natum MCXCVIII ad annum MCCCIV. I-II. Ed. August Potthast. Berolini 1874. (a továbbiakban: RPR) A 14. századi krónikakompozíció egész szövegét tekintve elsőként a ferences szerző(k) által írt Budai Minorita Krónikában, jelesül a 183. caputban59 találkozunk pápai legátus említésével, a IV. László idejében az országba érkezett szentszéki oldalkövet, Fülöp fermói püspök kapcsán. A szerző szerint a pápai küldött eredendően László király keresztény uralkodóhoz nem méltó életvitele miatt (mivel az kun módra és nem katolikushoz méltóan viselkedett^ érkezett a királyságba. Ez a narratíva sokáig meghatározta IV. László király megítélését, amíg Fülöp legációjával kapcsolatban Szűcs Jenő rá nem mutatott, hogy a pápai oldalkövet — bár megbízását ténylegesen korábbi panaszok folytán adta ki III. Miklós pápa (1277-1280) - valójában a magyarországi egyház helyzetének javítása mellett éppen a királyi hatalom megerősítésének céljával érkezett.61 Szűcs kiemelte, hogy a király életmódja nem 699
