Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Barabás Gábor: A sohasem volt pápai követek. Új szempontok a 14. századi krónikakompozíció 187. fejezetének értelmezéséhez
BARABÁS GÁBOR a 210. caputig), nincs egyetértés.37 Abban azonban nincs vita, hogy a szerzőt vagy szerzőket Szent Ferenc kisebb testvéreinek budai közösségében kell keresnünk, és Karácsonyi János munkája óta János ferences provinciális személyében konkrét jelölt is van az író szerepére.38 A kutatás ennek megfelelően a 19. század óta Budai Minorita Krónika néven ismeri a krónikakompozíció említett fejezeteit.39 37 Somogyi Sz.: A XIV. századi krónikakompozíció i. m. 211. 38 Karácsonyi János: Szt. Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig. I. Bp. 1923. 34.; Mályusz E.: Krónikaproblémák i. m. 725-726.; Kristó Gy.: Anjou-kori krónikáink i. m. 457-460. 39 Marczali Henrik: A magyar történet kútfői az Árpádok-korában. Bp. 1880. 49. 40 Tanulmányomban nem térek ki az összes véleményre. A kutatástörténet összefoglalását lásd Somogyi Sz.: A XIV. századi krónikakompozíció i. m. 210-215. 41 Domanovszky Sándor: K Budai Krónika. Századok 36. (1902) 810-831., itt: 829. 42 Horváth /..-Árpád-kori latinnyelvű i. m. 255-267. 43 Mályusz E.: Krónikaproblémák i. m. passim. 44 Horváth János: Die ungarischen Chronisten der Angiovinenzeit. Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae 21. (1971) 321-377., itt: 321-350. 45 Kristó Gy: Anjou-kori krónikáink i. m. 457—480.; Uö: Magyar historiográfia i. m. 80—84. 46 Uö: A Képes Krónika szerzője i. m. 502-503. 47 Uö: Magyar historiográfia i. m. 80-84. 48 Szovák K: Utószó i. m. 251-252. 49 Thoroczkay értelmezésében ez a szerző kánonjogi jártasságát igazolja. Lásd Thoroczkay G.: Az esztergomi érsekség kormányzata i. m. 143-149. A szerzők létszámára vonatkozó vita végigkísérte a 20. századot.40 A 14. századi krónikakompozíció kritikai kiadását elkészítő Domanovszky Sándor a többszerzős változat mellett foglalt állást; szerinte a szöveget az eseményekkel párhuzamosan készített feljegyzésekből állították össze.41 Horváth János a szöveg prózaritmusának vizsgálata alapján az egyszerzős változat mellett érvelt.42 1966-os tanulmányában Mályusz Elemér ugyancsak egyetlen szerzőt valószínűsített,43 Horváth János pedig másfél évtizeddel első munkája után újabb érvekkel támasztotta alá megállapítását, reagálva az időközben felmerült eltérő elképzelésekre.44 Kristó Gyula ugyanis több munkájában is érintette a kérdést, 1967-es cikkében egyenesen négy szerzőt valószínűsített.45 A Képes Krónika 1986-os kiadásában már kerülte az ezzel kapcsolatos állásfoglalást,46 utolsó megnyilatkozásában, a Historiográfia című kötetben azonban ismét a feljegyzésszerű, többszerzős változatot említette, megismételve a négyszerzős elméletet (Anjou-ellenes, Károly-párti, annalisztikus, Károly-párti), de elismerve a másik álláspont lehetőségét is.47 A 2004-es kiadás utószavában Szovák Kornél ugyan nem foglalt állást a kérdésben, azonban következetesen többesszámban hivatkozott a Budai Minorita Krónika ferences szerzőire.48 Az elmúlt években több kritika is megfogalmazódott Kristó nézetével kapcsolatban. Thoroczkay Gábor azon érvét cáfolta, mely szerint a krónikaszöveg 188. fejezetében Bicskei Gergely választott érsek ellenére üresedésben lévőnek mondott esztergomi érseki szék Anjou-ellenességre utalna,49 míg Somogyi Szilvia a króni- 697