Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kis Iván: Új szempontok az 1041–1044-es évek magyar–német konfl iktussorozatához
KIS IVÁN is engedélyezte a magyar népnek.59 Azt, hogy ez a hadjárat az előzőeknél sokkal nagyobb horderejű, egyfajta szent háború volt, az is mutatja, hogy a pápa zászlós lándzsát (vexillum) küldött Henriknek, hogy Szent Péter zászlaja és pártfogása alatt vívja meg harcát a törvénytelen királynak minősített Aba ellen.60 Henrik tehát ez alkalommal valóban elérhette azt a célját, amelyet számos történész szerint már az előző években is kitűzött maga elé. Ügy vélem, mégsem tekinthetjük az 1044-es hadjáratot az előző kettő folytatásának, netán betetőzésének, ugyanis nemcsak a hadjáratok jellege, de azok háttere, előzménye is jelentősen különbözik egymástól. 59 Annales Altahenses. MGH MGH Script, rer. Germ. IV. 34-37.; Hermanni Augiensis Chronicon. MGH SS V. 124-125. 60 Makk R: Magyar külpolitika i. m. 76. 61 Varga G.: Heinricus III. rex pacificus i. m. 54. A korabeli forrásokból ugyanis megtudjuk, hogy Henrik 1044-es hadjáratát két, feltevésem szerint döntő fontosságú esemény is megelőzte. Egyrészt zzAltaichi Évkönyv, Reichenaui Hermann és a magyar krónika is tudósít arról, hogy Aba király nem tartotta be azokat az ígéreteit, amelyeket az előző évben, Henrik kivonulásakor esküvel vállalt. A fenti hipotézisemet továbbgondolva: így vélhetően nem történt meg (de legalábbis nem volt híján a konfliktusoknak) a Lajta-Fischa közének kiürítése, pedig az erre vonatkozó ígéret Henrik számára a fő okot jelenthette az 1043-as hadjárat megszakítására. Ráadásul, ahogyan az az Évkönyvben és a magyar krónikában fennmaradt, 1044-ben Aba ellen nagyszabású belső lázadás robbant ki, és a magyarországi előkelők egy csoportja - a német uralkodóhoz menekülve — a magyar belpolitikába történő beavatkozását és Aba eltávolítását kérte Henriktől. Véleményem szerint ez magyarázhatja, hogy az előző két évvel ellentétben a német király ezúttal miért hatolt az ország központjáig csapataival, és — mivel a visszahelyezést követő évben Péter aranylándzsa képében átadta neki az országot - valóban alárendelt, hűbéri viszonyba taszította a Magyar Királyság uralkodóját. Fontos azonban, hogy 1044-ben nemhogy nem történt meg Magyarország hegemón alávetése, de még a hűbéri viszony is csak 1045-ben jött létre Henrik és Péter között, amelyet ráadásul Péter kezdeményezett, hogy így konszolidálja ingatagnak bizonyuló uralmát a Magyar Királyságban.61 Azt az általánosító képet tehát mindenképpen árnyalni kell, miszerint III. Henrik kezdettől fogva keleti szomszédja alávetésére és ezzel kapcsolatban a hozzá menekült Orseolo Péter visszahelyezésére kötelezte el magát. Az egyes hadjáratokat külön-külön megvizsgálva ugyanis úgy tűnik, hogy Henrik első két hadjárata nem szolgált ilyen célt, azok során mindössze két kisebb, a mai Északnyugat-Felvidéken, illetve a Lajta-Fischa folyók között elhelyezkedő régió megszerzésével kapcsolatos katonai akció mutatható ki. A - személyi és nem 681
