Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kis Iván: Új szempontok az 1041–1044-es évek magyar–német konfl iktussorozatához
ÚJ SZEMPONTOK AZ 1041-1044-ES ÉVEK MAGYAR-NÉMET KONFLIKTUSSOROZATÁHOZ állami értelemben vett — függő viszony létrehozására irányuló szándék egyedül az 1044-es hadjárat esetében látható, ezt azonban olyan események előzték meg, amelyek az előző két német támadás során még nem játszottak szerepet. Valószínűnek tartom, hogy a betörésekkel (leszámítva az 1044-es eseményeket) mind a magyar, mind a német fél elsősorban a határ mentén fekvő területrészét próbálta meg bővíteni, hiszen egy ilyen gyarapodás a későbbi katonai védekezéshez is jól jöhetett, továbbá felvonulási területként is szolgálhatott, öszszességében pedig hozzájárulhatott a határvidék stabilitásához. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a Lajta—Fischa közének problémája a német uralkodó számára ekkor már presztízskérdés lehetett, hiszen éppen III. Henrik (még csak bajor hercegként) kötötte meg István királlyal azt a békét, amelynek nyomán a terület a Magyar Királysághoz került. Határviszonyok — a Neumark/ UngarnmarB 1 Az eddigieken kívül akad egy olyan szempont is, amellyel tisztában van ugyan a történeti kutatás (mind a hazai, mind a külföldi), fontosságát azonban mégsem hangsúlyozza eléggé III. Henrik és Aba Sámuel viszályának elemzésekor: ez pedig magának a határkérdésnek a problematikája. All. századi Magyar Királyság határvédelméről, a határok mentén foganatosított intézkedéseiről a gyér forrásadottságok miatt keveset tudunk. Valószínűsíthető azonban, hogy a nyugati határon már ekkor is történtek kísérletek bizonyos mesterséges határok megteremtésére a korábbi természetes határokat 62 A Neumarkkal, valamint a Német Birodalom határviszonyaival kapcsolatban lásd Karl Bosl: Die Markengründungen Kaiser Heinrich III. auf bayerische-österreichischen Boden. Zeitschrift für Bayerische Landesgeschichte 14. (1943-1944) 177-247.; Peter Csendes: „Regio finibus Ungarorum gladio ab hostibus adquisita. “ Überlegungen zur Geschichte der Ungarnmark in Österreich in Babenberger-Forschungen. Jahrbuch für Landeskunde von Niederösterreich NF 42. (1976) 38-51.; Friedrich Hausmann: Siegfried, Markgraf der „Ungarnmark” und die Anfänge der Spanheimer in Kärnten und im Rheinland. Jahrbuch für Landeskunde von Niederösterreich NF 43. (1977) 115-168.; Karl Lechner: Die Babenberger. Markgrafen und Herzoge von Österreich 976—1246. 3. kiadás. Wien —Köln- Graz 1985. 30-82.; Brunner, K: Herzogtümer und Marken i. m. 178-184.; Georg Scheibelreiter: Die Babenberger: Reichsfürsten und Landesherren. Becs 2010.; Herbert Kovacic: Die Entstehung der östlichen Reichsgrenze entlang der March und Leitha in der Salierzeit. Der Wandel des Grenzgebietes zwischen dem Römischen Reich der Salier und dem Ungarischen Reich der Árpádén zu einer Grenze entlang der Flüsse Leitha und March. Dissertation. Wien 2019. A magyar határvédelemre lásd Belitzky János: Nyugatmagyarország védelmi rendszere és határőrnépei a középkorban. A Gróf Klebelsberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet évkönyve. Bp. 1934. 56-73.; Kristó Gyula — Makk Ferenc — Szegfű László: Szempontok és adatok a korai magyar határvédelem kérdéséhez. Hadtörténelmi Közlemények 20. (1973) 639-660.; Zsoldos Attila: Confinium és marchia. Az Árpád-kori határvédelem néhány intézményéről. Századok 134. (2000) 99-116.; Uö: A magyar hadtörténet első évszázadai. Hadakozók és hadsereg az Árpádok korában (XI-XIII. század). In: Uö: Vitézek, ispánok, oligarchák. Tanulmányok a társadalom- és a hadtörténetírás határvidékéről. Bp. 2016. 11-23. 682
