Századok – 2022
2022 / 3. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Sallay Gergely Pál: „Hadiszalagon, kardokkal.” Az első világháború hatásai az osztrák–magyar kitüntetési rendszerre (Szabó Róbert Károly)
TÖRTÉNETI IRODALOM Sallay Gergely Pál „HADISZALAGON, KARDOKKAL” Az első világháború hatásai az osztrák-magyar kitüntetési rendszerre HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Bp. 2020. 179. oldal Sallay Gergely Pál a Hadtörténeti Múzeum és Intézet főtanácsosa és osztályvezetője, illetve a múzeum numizmatikai gyűjteményének gyűjteményvezetője. Ahogy kötetének előszavában a szerző maga is jelzi (7.), a könyv alapjául korábbi kutatási eredményeinek publikációi szolgálnak, amelyek az első világháború centenáriuma kapcsán jelentek meg az utóbbi években a Hadtörténelmi Közleményekben. A szerző falerisztikával és numizmatikával kapcsolatos munkásságához hozzátartozik, hogy említett kutatásait megelőzően már több tanulmánya és egy önálló munkája is napvilágot látott a Magyar Honvédség és a leventemozgalom 1938 és 1945 közötti jelvényeiről. Emellett ugyancsak foglalkozott a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében található finn kitüntetésekkel is. A könyv megírására a szerzőt az ösztönözte - ahogyan ezt az előszóban ki is emeli -, hogy bár az osztrák-magyar kitüntetések típusairól, illetve adományozási és viselési metódusairól már több tudományos munka is értekezett, olyan szintézis még nem született, amelyik ezt kizárólagosan az első világháború során bekövetkező változások szempontjából vizsgálta volna meg. Természetesen ez mit sem von le a hazai falerisztikai szakirodalomban alapvetőnek tekinthető munkák értékéből, hiszen ezek rendkívül részletesen jellemzik az említett kitüntetések egyes típusait és változatait, ami Sallay Gergely könyvének nem volt és nem is lehetett a célja. A kötet tudományos megalapozottságát igazolja, hogy a szerző elsősorban primer forrásokat alkalmazott, amelyek közül is a hivatalos lapként működő Rendeleti Közlöny, az ehhez tartozó Kisközlöny, Szabályrendeletek és Személyes Ügyek, valamint a Budapesti Közlöny és több, német nyelvű katonai lista is említésre méltó. Másodsorban, a szerző nem csak a falerisztikával kapcsolatban forgatta kiváló érzékkel a releváns magyar és német nyelvű szakirodalmat, hanem az első világháború történeti kontextusában előkerülő fogalmak tisztázásához is használta ezeket a munkákat. A recenzeált kötet az Előszón kívül hét fejezetből áll. A szerző az első világháború kitüntetési rendszerre gyakorolt hatásainak bemutatásakor arra törekedett, hogy a háború egyes éveiben meghatározza a falerisztikai újdonságokat az előző esztendő(k)ben érvényes szabályrendszerhez képest. Ezáltal vizsgálatának origóját a háborút megelőző időszak, vagyis az Osztrák—magyar hadikitüntetések 1914előtt című fejezet jelenti, amelyhez képest a másodiktól a hatodik fejezetig feltárja az egyes esztendőkben jelentkező változásokat. Végül, mivel az osztrák—magyar kitüntetési rendszer az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásával érte el végleges formáját, Sallay Gergely az utolsó fejezetben az 1918 októberében jellemző viselési sorrendnek megfelelően, gazdag képanyaggal társítva listázza az egyes típusokat. Annak érdekében, hogy írásom mondanivalóját a laikus olvasóközönség is könnyebben megérthesse, nem a legmagasabb presztízsűekre vonatkozó változásokat veszem sorra, hanem a szélesebb katona-tömegeket érintő újításokra koncentrálok. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásakor mintegy 70 kitüntetés közül érdemes részletesen is áttekinteni a Vitézségi Erem számos típusát, amely talán nemcsak napjainkban a legismertebb, hanem az egyik legnagyobb számban is adományozott osztrák-magyar katonai kitüntetés volt. Az eredetileg 1789-ben kétfokozatúnak (arany, ezüst) alapított, majd 1848-ban háromfokozatúvá (arany, nagyezüst, kisezüst) bővített kitüntetéssel kapcsolatban Sallay Gergely megjegyzi azt az érdekes tényt, hogy a világháborút megelőzően utoljára a kínai bokszerlázadás (1900-1901) leverésében mu647 SZÁZADOK 1^6. (2022) 3. SZÁM
