Századok – 2022
2022 / 3. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Sallay Gergely Pál: „Hadiszalagon, kardokkal.” Az első világháború hatásai az osztrák–magyar kitüntetési rendszerre (Szabó Róbert Károly)
TÖRTÉNETI IRODALOM tatkozó érdemek végrehajtásáért adományozták. 1914 második felében többek között módosították a kitüntetés havi pótdíját, illetve - mint Sallay Gergely rámutat - a hadsereg moráljának feljavítása érdekében engedélyezték az ilyen kitüntetést viselők számára, hogy azt a zubbony helyett a köpenyre is kitűzhessék (16-17.) - 1916-tól már nemcsak a fronton, hanem a hátországban is. (47.) A második háborús évben, 1915-ben az egyik olyan rendelkezés, amely igazán széles tömegeket érintett, a Vitézségi Erem kitoldása volt a legalacsonyabb, úgynevezett bronz fokozattal. A szerző rámutat, hogy az amúgy pótdíjas támogatással nem járó fokozat bevezetése a mind tömegesebb kitüntetési igényeket volt hivatott gyors és egyszerű formában kielégíteni, ezért az odaítélés joga nem az uralkodóé, hanem a magasabb parancsnokságoké volt. (31-32.) Az év végén ugyanakkor az uralkodó elrendelte, hogy a Vitézségi Érmeket nemcsak egyszer, hanem többször is adományozhatóvá kell tenni, amelyet ebben az esetben a szalagra helyezett egy vagy több fémpánt jelölt. (37-38.) I. Ferenc József (1848-1916) halála után, a IV. Károly (1916—1918) által véghez vitt reformtörekvések vonatkozásában Sallay Gergely arról is beszámol, hogy az 1917-es falerisztikai újítások keretén belül az egyik legfontosabb intézkedés a hadiékítmények („kardok”) bevezetése volt a hadi tettek minél jobb differenciálása érdekében. (55—63.) Emellett az utódváltás kikényszerítette a korábban Ferenc József képével díszített kitüntetések külalakjának megváltoztatását, így többek között a VitézségiEremét is. A korábban a kitüntetésen olvasható német nyelvű felirat latinra cserélése mutatja, hogy Károly reformtörekvése nemcsak a magyarok, hanem a nemzetiségek felé is gesztust jelentett. Az év talán legjelentősebb falerisztikai újdonsága azonban egyértelműen az volt, hogy megalapították a Tiszti VitézségiÉrmet, amely annyiban tért el a legénységi verziótól, hogy szalagjára az uralkodói jel (egy fém „K” betű) került. (76-79.) Az újonnan alapított kitüntetéseket illetően fontos kiemelni 1914-ből azt az eseményt, amikor Ferenc József az 1864-ben aláírt genfi egyezmény emlékére - mint az Osztrák és Magyar Vöröskereszt Egyletek védnöke - megalapította a Vöröskereszt Díszjelvényét. A szerző rávilágít, hogy egyfajta ellentmondás fedezhető fel az alapításban abból a szempontból, hogy a kitüntetést hadidíszítménnyel is el lehetett nyerni hadi érdemek elismeréseként, ami szembehelyezkedik az egylet elméletileg jótékonysági tevékenységre felszólító céljaival. A kitüntetést nők is megkaphatták, s további érdekesség, hogy alacsonyabb fokozatait pénzfizetés ellenében meg is lehetett vásárolni. (22-28.) Ezenkívül 1916-ban Ferenc József megalapította a négyfokozatú Polgári Hadi Erdemkeresztet, amelyet a háborúval összefüggésben, de a polgári életben véghez vitt érdemekért adományoztak. Emellett, többek között bevezetésre került a Koronás Vas és Vas Erdemkereszt, amelyek a bronz vitézségi éremhez hasonlóan az alacsonyabb rangú kitüntetések sorát gyarapították, adományozásuk pedig szintén a hadvezetőségtől függött. (43-46.) AIV. Károly (1916-1918) által rendszeresített újítások közül talán a legfontosabb 1916-1917 fordulóján a Károly Csapatkereszt megalapítása volt, amelynek megszerzését a szárazföldi haderőnél, a légierőnél és a haditengerészetnél külön feltételekkel szabályozták (a további frontszolgálatra alkalmatlanná vált sebesültek eleve megkapták a kitüntetést). Annak ellenére, hogy a kitüntetés gyenge alapanyaga miatt csekély anyagi értéket képviselt, a Károly Csapatkereszt hatalmas presztízzsel rendelkezett a frontkatonák körében a tömeges méretű adományozás miatt (52-53.) 1918-ban ugyancsak Károly kezdeményezésére alapították a Sebesültek Érmét, amely hasonló emblematikus darabja volt a hadi-kitüntetéseknek. Előzményének a háború korábbi éveiben a sebesültség jelzésére (külföldön is) alkalmazott jelvények tekinthetők. A sebesült bármily belső vagy külső sérülés esetén megkaphatta az érmet, a sebesülések számát pedig a szalagon megfelelő számú, vérvörös színű középsávval jelezték. (85-86.) Érdemes kiemelni a külföldi kitüntetések hazai vonatkozásait is. A szövetséges államokkal - 1915-ben még leginkább a Német Birodalommal - való kapcsolatok kiterjedtségére utal, hogy szabályozni kellett a Porosz Vaskereszt viselését, ami szintén az egyre növekvő számú adományo648
