Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Nagy Adrienn: Határváltozás(ok) és csempészet. Fejezetek a nyugati határtérség lakosságának mindennapjaiból
NAGY ADRIENN kisebb áruval egyfajta előőrsként beküldtek a „veszélyes zónába”, ahol hagyták magukat leleplezni. A határt őrző közegek az álcsempészet helyén időlegesen összegyűltek, miközben őrizetlenül hagyták a környező vidéket, amit a csempészbanda várakozó tagjai kihasználtak.77 77 Csempészvilág. Budapesti Hírlap, 1923. augusztus 15. 5. 78 Elfogtak egy 14 tagú csempésztársaságot. Vasvármegye, 1922. június 25. 2. 79 Elfogott csempészek. Vasvármegye, 1926. január 27. 4. 80 Egy csempész trükkje. Vasvármegye, 1924. november 18. 4. A csempészek sok esetben nemcsak egyéni indíttatásból és saját célokra dolgoztak, hanem kereskedőkkel is összeköttetésben álltak, akiktől pénzt vettek fel, hogy abból bizományosként különféle árukat vásároljanak össze, majd az arra a célra kialakított raktárakba csempésszék, illetve felhalmozzák azokat. Az 1922. június elején elfogott, gasztonyi és nagycsákányi lakosokból álló, 14 tagú csempésztársaság például 40 000 korona bizományi befektetéssel kezdte meg üzelmek. A pénzt a csempészáruk beszerzésére fordították. Hónapokon át a helyi vásárokban vagy személyes vétel útján szereztek be és juttattak át a határon 15-20 ezer tojást, 150-200 kg szárazkolbászt, 5-10 kg sót, 1,5 liter pálinkát, 70 kg marhahúst, 100-200 kg zsírt, illetve 10-20 sertést. Általában a megfelelő mennyiségű áru birtokában, 4-5 fős csoportokban éjjelente kosarakban és hátizsákokban szállítottak Németbükkösre (Deutsch Bieling), ahol már a megbízók, illetve újabb bizományosok gondoskodtak az áruk továbbadásáról.78 Hasonlóan jártak el az undi csempészek is, akik Elő Ignác, lövői kocsmáros kamrájában raktározták el az Ausztriából behozott árukat (cukor, gyufa), amelyeket innen kiindulva értékesítettek.79 Nagyfalva (Mogersdorf) környékén ugyanakkor megtörtént, hogy a csempész-bizományos meg akarta tartani az árut. Ehhez előbb felbérelt két — veterán ruhába öltöztetett — álrendőrt, akik a Nagyfalván segítségül fogadott gyerekekkel a Rábán épp átkelő csempészt megállásra szólították fel. A gyerekek félelmükben csomagjaikat elhagyva hazarohantak, miközben a csempész is futásnak eredt, majd kerülő úton visszatért és az álrendőrökkel együtt összeszedte az árut. Ezután jelentette a kárvallott kereskedőknek, hogy a csempészárut a csendőrség elkobozta. A megbízók kérdezősködni kezdtek a hatóságnál, ahol kiderült, hogy ők semmit sem tudnak a dologról. Mindeközben a kereskedőket felültető csempész az áruval már elhagyta Magyarországot.80 Ismeretes, hogy a határ pontos kijelölése (demarkálása) sokszor lehetetlen helyzeteket teremtett a határsávban, s ez is segíthette a csempészek munkáját. így történt például, hogy a borcsempészet egyik központjának számító Hámortó községben — a kőszegi határkiigazítás következtében — a határ középen szelt ketté egy házat, melynek magyar területre eső pincéjének 607
