Századok – 2022

2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Nagy Adrienn: Határváltozás(ok) és csempészet. Fejezetek a nyugati határtérség lakosságának mindennapjaiból

HATÁRVÁLTOZÁS (OK) ÉS CSEMPÉSZET bejárata Ausztriában „ragadt”. Megoldásként a csempészek az épület pincéjé­nek Magyarország felőli részére ajtót vágtak, majd itt bevitték a bort és mire a másik ajtón kivitték, már Ausztriában voltak.81 A csempészek ezáltal anélkül szállíthatták át az árut, hogy abban határsértés vétsége miatt bárki is megaka­dályozta volna őket.82 81 Hogyan korrigálja az antantmisszió a trianoni határt? Vasvármegye, 1923. április 5. 3. 82 Hasonló eset történt Alsócsatár községben is. Továbbá Brennbergbánya, illetve az Ausztriához csatolt Récény (Ritzing) közelében is, ahol a közigazgatásilag (és a bányászati jogokat tekintve is) osztrák oldalra került Ilona-akna szomszédságában az egyik házat úgy vágta ketté a trianoni határ, hogy a ház konyhája a magyar, míg szobája az osztrák oldalra került. De voltaképp azzal, hogy az új határ magát a brennbergi bányát is kettészelte (miközben gazdasági egységét az Ausztria-Magyaror­szág közötti államközi egyezmények garantálták) közvetlen földalatti átjárhatóságot biztosítottak az osztrák-magyar határon, amivel közvetetten segítették a csempészek munkáját. Hasonló hatást vál­tottak ki a kettévágott istállók, ólak, fészerek, kertek és malmok is szerte a határ mentén. Suba János-. Adalékok a trianoni határ megállapításához Vas vármegyében. Vasi Szemle 54. (2000) 302-309.; Sípos Antalné: Szabotázs Brennbergbányán. Archívnet 4. (2004) 5. sz. ( https://bit.ly/37nCB8i , letöltés 2021. márc. 25.) 83 MNL VaML IV.405.b. 1523/1918. 84 Sokan a járiatok átírásakor már eleve hamis nevet mondtak be a községházán, hogy az állato­kat — személyük veszélyeztetése nélkül — könnyebben kicsempészhessék. Más esetekben különösebb kapacitálás nélkül is rávették a magyar és osztrák hivatalnokokat, hogy a járiatokat a határon átlépve a megfelelő módon bélyegezzék le az eladáshoz. Például az elcsatolt területek községbíráival igyekeztek kihasználtatni a kettősbirtokosság rendszerét, amikor a hamis járiatokat kettős birtokkal rendelkezők nevére állíttatták ki. De Witzmann Alajos, kőszegfalvi bíró is több esetben kezelte szabálytalanul a marhaleveleket, mígnem három szarvasmarha átcsempészése miatt maga is lebukott a hatóságok előtt. Amikor a bíró is csempész. Kőszeg és Vidéke, 1922. november 26. 3. A feketegazdaság fenntartásában sok esetben szerepet kaptak a hatósági szervek tagjai is, akik saját anyagi helyzetük javítása érdekében sokszor szemet hunytak a törvénybe ütköző gazdasági visszaélések felett. Kormányzati kö­rökből több panasz is érkezett arra, hogy a járási főszolgabírók a csempészetek kapcsán hozzájuk beérkező feljelentések gyors és szigorú ellenőrzésére — hol leterheltségük, hol gyengeségük, hol érdekeltségük miatt — nem fektettek kellő hangsúlyt, továbbá nem az ügyek fontossága szerint megkívánt lelkiismere­tességgel és buzgalommal jártak el.83 Előfordult például, hogy a pénzügyőri beszámolók elvesztek a szolgabírói hivatalban, vagy egyes csempészettel fog­lalkozó községi alkalmazottak (kisbíró, éjjeli őr, jegyző) a feljelentések dacá­ra huzamosabb ideig megmaradhattak állásukban, ami a községi hatáskörbe utalt járiatok és határátlépési igazolványok kezelése kapcsán súlyos visszaélé­sekre adott lehetőséget.84 Emellett a rendőri büntetőbíróságok ítéletüket több esetben is méltányossági okokra építették, nem pedig a törvény szigorára, ez­által a kiszabott büntetések - mint megtorló, javító és visszatartó célzattal eszközölt intézkedések — nem álltak arányban sem az elkövetett kihágások súlyosságával, sem a határőrző szervek szolgálati teljesítményével. A rendőri 608

Next

/
Oldalképek
Tartalom