Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Sáfrány Tímea: Tisztújítások és tisztviselői karrierutak a reformkori Csongrád vármegyében
TISZTÚJÍTÁSOK ÉS TISZTVISELŐI KARRIERUTAK A REFORMKORI CSONGRÁD VÁRMEGYÉBEN egy bűneset miatt szakadt félbe. Az átlagéletkor a hivatalba lépéskor a belépő kategóriák közül ebben a hivatalban volt a legmagasabb, 30 év. A fizetéses táblabírók közül hárman előzmény nélkül, kilencen más hivatal után nyerték el ezt a tisztséget. Békésben azonban közel fele-fele volt ez az arány, s ott a táblabírák a tisztviselői kar legidősebb, legmegbecsültebb tagjai voltak, akik többnyire egy hosszú hivatali pálya után kapták meg ezt a pozíciót. Megválasztásukkor az átlagéletkoruk is magas, 50 év volt.86 Csongrádban 5 személy kapta meg hosszabb hivatali pályájának utolsó állomásaként ezt az állást, hárman magasabb hivatal után lettek táblabírák, id. Beniczky Miklós főjegyzői, Müller Ignác főszolgabírói és Nagy Ferenc főügyészi éveit követően. Kaszap József 32 év számvevői, Kamocsay Sándor 22 év esküdti munka után lett táblabíró, s két másik korábbi esküdt számára is ez volt a hivatali pálya utolsó állomása, azonban ők azt megelőzően nem töltöttek el hosszabb időt a megye szolgálatában. Ez utóbbi esetekben tehát előrelépésnek számított ez a hivatal, két további esetben pedig közbülső állomásnak. Előzmény nélkül Klauzál Gábor, Dobosy Lajos és Medveczky Antal nyerte el ezt a tisztséget, közülük Klauzál volt a legfiatalabb hivatalba lépésekor. Dobosy Lajos 1829-ben, 38 évesen lett táblabíró, az 1825-ös tiszt új íráson alügyésznek és esküdtnek is jelölték, de csak tiszteletbeli alügyészi kinevezést kapott.87 1829-ben csak táblabírónak jelölték, amit el is nyert, ettől kezdve pályája felfelé ívelt, főadószedő, majd másodalispán lett.88 Medveczky Antalt 1835-ben alügyésznek jelölték, 1838-ban lett tiszteletbeli alügyész és táblabíró, ezt követően csak 1848-ban jelölték főügyésznek, és kapta meg a fizetéses táblabírói tisztséget. A táblabírók átlagéletkora megválasztásukkor 46 év volt. MNL CsML SzL IV. A. 3. a. 1169/1840. Az ítélet: MNL CsML SzL IV. A. 21. b. Megyei törvényhatóságok, Csongrád vármegye levéltára, Feudális kor, Csongrád vármegye törvényszékének iratai, Büntetőperes iratok (a továbbiakban: IV. A. 21. b.) 279/1840. (dec. 2.), 1/1842. (jan. 12.). 86 Héjjá J. E.: Békés vármegye archontológiája i. m. 25.; Sebők R.: Hivatalviselési stratégiák i. m. 314. 87 Tiszteletbeli kinevezése: MNL CsML SzL IV. A. 3. a. 719/1825. A viszonylag kései pályakezdés oka az lehetett, hogy egy per során összetűzésbe került az akkori alispánnal, Adamovich Mátyással, aki kijelentette, hogy amíg ő az alispán, addig ne reméljen hivatalt a megyében. ( https://bit.ly/36LFBLi , letöltés 2020. febr. 20.) 88 Az 1847-es követválasztás során, miután az egyik követ Temesváry István alispán lett, Dobosyt bízták meg az alispáni hivatal vitelével, de nem a viselésével, és továbbra is másodalispánként említik a jegyzőkönyvben. MNL CsML SzL IV. A. 3. a. 1910/1847. A magasabb megyei pozíciók, a főszolgabírói, főadószedői, főügyészi, főjegyzői, másodalispáni és alispáni tisztségek betöltői tehát a hivatali ranglétrán akár több lépcsőfokon át jutottak el pozíciójukba, de továbblépési lehetőséggel is jártak ezek a tisztségek. Közülük fontosnak tartom kiemelni a főszolgabírói és az alispáni, másodalispáni tisztséget. A főszolgabírók főként a megye tekintélyesebb családjaiból kerültek ki, a korábban már említett Kárász családon kívül a Temesváry, Müller és Rónay család tagjai töltötték be ezt a hivatalt. Ebből a hivatalból fölfelé 552
