Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Sáfrány Tímea: Tisztújítások és tisztviselői karrierutak a reformkori Csongrád vármegyében
SÁFRÁNY TÍMEA másodalispáni és alispáni pozícióba lehetett jutni. A főszolgabírói hivatalnál egy feltűnő karriert találtam, Szabó Lajosét, aki útibiztosból lett főszolgabíró.89 Más tisztségekre történő jelöltségei azt jelzik, hogy a biztosi hivatalból tovább szeretett volna lépni aladószedőnek, számvevőnek vagy alszolgabírónak, azonban egyik tisztséget sem nyerte el. 1835-ben és 1838-ban megválasztották útibiztosnak, de 1843-ban nem választották meg újra, s a tiszántúli alszolgabírói hivatalt sem kapta meg. Csak 1846-ban kiáltották ki tiszántúli főszolgabíróvá.90 Családi kapcsolatait vizsgálva kiderült, hogy Szabó sógora az 1846-ban másodalispánnak megválasztott, korábban főadószedőként dolgozó Dobosy Lajos volt.91 Ekkor, az új főispáni helytartó, Bene József által tartott tisztújításon a népszerű, haladó elveket valló tisztviselők rendre elbuktak. Azonban Dobosy Bene pártján állt, aki segíthette sógora karrierjét is, ezzel magyarázható Szabó Lajos hirtelen előrelépése.92 A következő, 1848-as tisztújításon már mindketten kibuktak a tisztikarból. 89 A biztosi hivatalt nem vontam be a vizsgálatba, azonban Szabó esetében olyan nagy előrelépés történt, hogy azt külön is meg kell említeni. 90 1829-ben jelölték először megyei hivatalra, esküdtnek, azt megelőzően, 1825-ben tiszteletbeli esküdti kinevezést kapott. MNL CsML SzL IV. A. 3. a. 719/1825., 1126/1829. Jelöltségeire és elnyert tisztségeire: MNL CsML SzL IV. A. 3. a. 1115/1835., 1611/1838., 593/1843., 197/1846. 91 Szabó Lajos 1799. október 18-án született szentesi református családban, Szabó Sándor helyi jegyző és Deáki Eszter gyermekeként, az apa korai halála után az anya újra férjhez ment Lakos Mihály szentesi főbíróhoz. Dobosy 1825. június 8-án, Szentesen kötött házasságot Lajos húgával, Máriával. Keresztelési bejegyzése: MNL OL X 3581 A 2413 Szentes, református egyház, születési anyakönyv. Házassági bejegyzése: MNL OLX 3581 A 2413 Szentes, református egyház, házassági anyakönyv. A családra vonatkozó egyéb információk: https://bit.ly/36LFBLi , letöltés 2020. febr. 16. 92 Zsilinszky M.: Csongrádvármegye III. i. m. 95., 193-194. 93 Kárász Istvánt 1790-ben választották meg alispánnak. MNL CsML SzL IV. A. 3. a. 3/1790. 94 Babarczy Imre kétszer töltötte be az alispáni pozíciót, az első alkalommal főjegyzői hivatalt követően nyerte el a tisztséget, 1808 és 1817 között volt először alispán. MNL CsML SzL IV. A. 3. a. 613/1808., 1275/1817. Az alispáni, másodalispáni hivatalt Csongrád megyében csak előzetes hivatalviselés után, többnyire hosszabb hivatali karrier betetőzéseként tölthette be valaki. A másodalispáni tisztség legalább 5 év megyei szolgálat után vált elérhetővé, de Dobosy Lajos 17 év után kapta meg, átlagosan 7 év hivatali idő volt szükséges a tisztség elnyeréséhez. A három másodalispán: Dobosy Lajos főadószedő, Temesváry István főszolgabíró, Török Bálint alszolgabíró volt korábban. A másodalispáni hivatalhoz képest az alispánit több mint kétszer annyi, átlagosan 13 év hivatali szolgálat előzte meg, még akkor is, ha egy jelöltnek, mint Kárász Benjáminnak az apja is betöltötte korábban ezt a hivatalt.93 Ráadásul ő volt az, aki csak 19 év után, a legtöbb hivatalban töltött idővel szerezte meg a tisztséget, de minimálisan is 11 évnyi szolgálatra volt szükség ehhez a pozícióhoz. Babarczy Imre főjegyző, Kárász Benjámin és Rónay Mihály főszolgabíró, Temesváry István másodalispán volt, mielőtt alispán lett.94 Mindezekből az kö553
