Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Sáfrány Tímea: Tisztújítások és tisztviselői karrierutak a reformkori Csongrád vármegyében
SÁFRÁNY TÍMEA az alszolgabírók átlagéletkora 28 év volt, leghosszabb ideig ifj. Beniczky Miklós töltötte be ezt a tisztséget.82 82 1 825 és 1835 között volt tiszáninneni alszolgabíró. Lásd az archontológiát. 83 A három későbbi főügyész közül Kovács Károly pályája a tiszántúli alszolgabírói hivatalon keresztül vezetett a főügyészségig. Lásd az archontológiát. 84 MNL CsML SzL IV. A. 3. b. 1018/1840. 85 Knezsik Karolina 1840. augusztus 24-én halt meg Hódmezővásárhelyen. MNL OL X 6573 A 5090 Hódmezővásárhely, római katolikus egyház, halotti anyakönyv. A per kezdeményezése: Az alügyészi hivatal volt az egyetlen, amelyet kizárólag előzetes hivatalviselés nélkül töltöttek be, viszont kiváló továbblépési lehetőségeket biztosított. A kilenc személyből hárman később főügyészek lettek, egy személy pedig főszolgabíró, csak öt esetben nem történt előrelépés, ebből ketten 1848-as tisztviselők voltak.83 Az alügyészek belépéskori átlagéletkora - akárcsak a már említett másik két belépő pozícióban — 28 év volt. Tipikus belépő kategóriába tartozott a levéltárnoki tisztség is, a megyében később jelentős szerepet játszó személyek kezdték ebben a hivatalban pályafutásukat. így Bene József is, aki később alszolgabíró, főjegyző és diétái követ lett, majd föispáni helytartóként a megye élére került. Müller Ignác hosszú pályafutása során főszolgabírói, helyettes alispáni, majd táblabírói hivatalt is betöltött. Vidovich Mihály a leghosszabb ideig, 18 évig volt levéltárnok, később aljegyző lett, s főjegyzőként fejezte be pályáját. Egyetlen esetben volt hivatali előzménye ennek a pozíciónak, Kókay István azt megelőzően esküdt volt. E tisztségviselők átlagéletkora a hivatali idejük kezdetekor 25 év volt, tehát ez a legalacsonyabb életkor a belépő pozíciókat illetően. A hivatali előzmény nélküli aljegyzői pozícióba olyan személyek is bekerültek, akik később jelentős pályát futottak be, de így kezdte rövid karrierjét Kárász István, a korábbi alispán, Kárász Miklós és báró Wenckheim Henrietta fia is. Babarczy Imre a hosszú pályafutását aljegyzőként kezdte, majd főjegyző és alispán lett, hét alkalommal követként képviselte a megyét az országgyűlésen. Kaszap Mihály a leghosszabb ideig, 11 évig töltötte be ezt a tisztséget, majd pályáját főjegyzőként folytatta. A más hivatalból bekerülőknek is a karrier egyik állomása volt az aljegyzőség, de Müller Lajos és Knezsik Lajos esetében a karrier végpontját is jelentette. Knezsik Lajos önként mondott le hivataláról 1840. augusztus 29-én kelt levelében, arra hivatkozva, hogy „váratlan eset ért most engem, melynek történtét bár előre nem láthattam, bár meg akadályoznom nem lehete, bár okául magamat nem tarthatom, olly szomorú mindazonáltal hogy tiszti pályám további folytathatását gátolja”.84 A megye a lemondás után büntetőpert kezdeményezett Knezsik és felesége, Aigner Josefa ellen, mivel azzal gyanúsították őket, hogy ők ölték meg Knezsik húgát, Karolinát. A perben bűnösségük bizonyítást nyert, így öt évi fogságra és közmunkára ítélték őket.85 Knezsik esetében tehát a karrier 551