Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Rudolf Veronika: A Birodalom vonzásában. Cseh–magyar–osztrák kapcsolatok 1196 és 1214 között
A BIRODALOM VONZÁSÁBAN pék, amelyek között II. András és Meráni Gertrúd, valamint I. Hermann és Wittelsbach Zsófia, továbbá Ekbert bambergi püspök és Bertold kalocsai érsek mellett I. Ottokár és Árpád-házi Konstancia is felfedezhetők. A Ludowingerek, Premyslidák, Merániak és az Árpádok közötti szövetséget a cseh király lányainak, Annának és Ágnesnek tervezett kiházasítása is erősítette volna, a férjjelöltek ugyanis Szakállas Henrik sziléziai herceg (1201-1238) és Meráni Hedvig (Gertrúd testvére) házasságából kerültek ki. Egyes feltételezések szerint a frigy mellett a Német Lovagrendnek a Barcaságban való letelepítése is a Welf-ellenes koalíció irányába mutat, mivel I. Hermann a Stauf-párti fejedelmek által életre hívott lovagrend egyik társalapítója, továbbá Salzai Hermann nagymester bizalmas barátja volt.114 Az eljegyzés mindenesetre még inkább érthetővé teszi II. András 1213. évi beavatkozását a birodalmi harcokba. 114 Varga, G.: Ungarn und das Reich i. m. 243.; Pósán László: A Német Lovagrend megítélése Magyarországon II. András korában. Történelmi Szemle 58. (2016) 466. 115 Tobias Weller: In prima fronte belli. Philipp II. und Otto IV. auf dem Schlachtfeld von Bouvines. In: Der König als Krieger. Zum Verhältnis von Königtum und Krieg im Mittelalter. Hrsg. Martin Clauss - Andrea Stieldorf -Tobias Weller. Bamberg 2015. 212-213. 116 Burchardus Urspergensis i. m. 111.; Chronicon Monti Sereni i. m. 186. A II. Frigyes és IV. Ottó közti trónviszály végül nem a Birodalom területén és szigorúan véve nem is kettejük között dőlt el. Itáliából való távozását követően II. Frigyes felújította családja hagyományosan jó kapcsolatát a Francia Királysággal, míg IV. Ottó továbbra is a rokon angol király, Földnélküli János (1199-1216) szövetségét élvezte. A két ország között hosszú ideje húzódó konfliktus 1214. július 27-én a Bouvines-i csatában csúcsosodott ki, ahol II. Fülöp francia király döntő vereséget mért Földnélküli Jánosra. IV. Ottó személyesen is részt vett az ütközetben, de minden erőfeszítése ellenére a végkimenetelt már nem tudta befolyásolni: a fölénybe kerülő francia sereg kilőtte Ottó alól a lovát, majd a birodalmi hadijelvényeket is sikerült megkaparintaniuk. Utóbbiakat II. Fülöp később elküldte szövetségesének, II. Frigyesnek, aki a csata jelentette figyelemelterelést kihasználva tovább szilárdította pozícióit a Birodalomban.115 Az angol-francia konfliktussal párhuzamosan tehát végül a Stauf-Welf háborúskodás is véget ért, IV. Ottó visszavonult Braunschweigba és 1218-ban bekövetkezett haláláig ott is maradt. Korábbi támogatói kivétel nélkül átpártoltak II. Frigyeshez, akinek 1215-ben a mainzi érsek a királyi koronát is a fejére helyezte Aachenben. Az eseményen forrásaink szerint a latin császár, a francia, az angol, a jeruzsálemi, az aragón és a ciprusi uralkodó mellett a magyar király követei is tiszteletüket tették.116 528
