Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Két (király)választás Magyarországon. Habsburg Albert és Jagelló I. Ulászló magyar királysága
PÁLOS FALVI TAMÁS Ulászló király 1440. március 8-ai oklevele szerint az őt a magyar trónra meghívó követeket az ország „prelátusai, fejedelmei, grófjai, bárói, előkelői és kommunitásai” {prelati, principes, comites, barones, pro ceres, communitates) hatalmazták meg, akik azután az egész királyság rendeléséből és hatalmából {mandate et auctoritate tocius regm) választották meg őt királyuknak.140 Ulászló oklevelének ezen passzusából, valamint a magyar országnagyok 1440. január 18-ai {nunc in congregationegenerali Budáé constituti)^ és február 17-ei {nuper in congregatione generali [...] Budáé celebratd)142 utalásaiból szokás következtetni, hogy a király meghívása országgyűlésen történt, jóllehet ennek egyébként semmi nyoma a forrásokban; még úgy sincs jogunk a januári tanácskozást formális országgyűlésnek tekinteni, hogy azt a magyar rendek 1440. június 29-ei oklevele is annak nevezte {conventio generális}^ A januári tanácskozások résztvevői közül szerencsére elég sokat ismerünk. A hat meghatalmazott követ: János zenggi püspök,144 Tallóci Matkó dalmát, horvát és szlavón bán, Bátori István volt országbíró, Perényi János tárnokmester, Pálóci László ajtónállómester és Marcali Imre asztalnokmester közül Bátori végül vagy el sem indult, vagy idő előtt visszafordult. Az oklevelet megpecsételő145 főurak névsora igen tanulságos. A főpapokat a zenggi püspökön kívül a frissen kinevezett esztergomi érsek, Szécsi Dénes, valamint Gatalóci Mátyás váci és szalánkeméni Mikola Jakab szerémi püspök képviselte. A „fejedelmeket” Ciliéi Ulrik gróf, akit birodalmi státusza alapján valóban megilletett a princeps címzés. A grófok csoportját Kórógyi János castelli146 és György korbáviai gróf alkotta. Végül a bárók csoportjába sorolhatók Garai László macsói bán, Tamási Vajdafi Henrik, Marcali Bánfi György és Vajdafi János, Kusalyi Jakes Mihály és Bátmonostori Töttös László. Természetesen másokról is tudható, hogy a gyűlés 140 Katona, S.: História critica i. m. 23-30. 141 Az oklevél legújabb kiadása: Középkori magyar pecsétek Varsóból. Történeti tanulmányok XXVI. Supplementum. Szerk. NovákÁdám. Debrecen 2018. 37-38. 142 Lásd alább a 160. jegyzetet. 143 Fraknói, V: A Hunyadiak és a Jagellók kora i. m. 9.; Hóman B. - Szekfil Gy.: Magyar történet i. m. 415. (a vonatkozó rész Hóman Bálint munkája); Martyn Rady: „They brought in an ox as king; they elected and installed him”. The royal succession in later medieval Hungary. In: Making and breaking the rules: succession in medieval Europe, c. 1000 - c. 1600. Eds. Frédérique Lachaud- Michael Penman. Turnhout 2008. 65.; Novak A.: Középkori magyar pecsétek i. m. 13. Vö. ezzel szemben Mályusz Elemér pontos elemzését: Magyar rendi állam i. m. 30. és 119. jegyz., Szabó Dezső nyomán. 144 A dalmáciai származású de Dominis János püspök már 1436-ban és 1437-ben is fontos pápai követségben járt Zsigmond udvarában, és legátusként kulcsszerepet játszott a Habsburg Albert és III. Ulászló közötti fegyverszünet megteremtésében. Lásd Jefferson, J.: The Holy Wars i. m. 57-58. Nyilván ebben leli magyarázatát, hogy bekerült a január 18-án kijelölt tárgyalódelegációba. 145 Novak Ádám: Az 1440. januári királyválasztó országgyűlés oklevelének megerősítői. Micae Mediaevales VII. Fiatal történészek dolgozatai a középkori Magyarországról és Európáról. Szerk. Farkas Csaba - Ribi András - Veres Kristóf György. Bp. 2018. 146 1438-ban királynéi tárnokmester: DF 260003. Grófi címére lásd Neumann Tibor: Találkozó Konstanzban. A Kórógyiak grófi címe. Turul 2014. 3. sz. 104—108. 493
