Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Két (király)választás Magyarországon. Habsburg Albert és Jagelló I. Ulászló magyar királysága
KÉT (KIRÁLY)VÁLASZTÁS MAGYARORSZÁGON idején Budán tartózkodtak, de valamilyen okból nem pecsételték meg az oklevelet — nyilván közülük kerültek ki az „előkelők” ^proceres)^1 A communitates fogalmán ugyanakkor biztosan nem nemesi követeket kell értenünk, hanem talán a városok képviselőit, akikről a már idézett levélből tudjuk, hogy január elején Erzsébetnél tartózkodtak. A felsorolt személyek későbbi tevékenységét figyelembe véve szembeötlő, hogy 1440 márciusa után nagyjából fele-fele arányban találjuk őket Erzsébet, illetve Ulászló pártján. Nincs szó tehát arról, hogy „egy jobbára katonafőurakból álló” párt „a törökelleni küzdelem életbevágó fontosságának tudatában a még meg sem született csecsemő helyett erőskezű, vitéz, gazdag és hatalmas férfi fejére kívánta tenni Szent István koronáját”.148 Éppen ellenkezőleg: egy kényszerhelyzetben, a lengyel ultimátum következtében felsejlő kétfrontos (lengyel és oszmán) háború veszélyére adott kényszerű válasszal van dolgunk, amelynek adott pillanatban nem volt alternatívája; különösen azután nem, hogy Erzsébet mereven elzárkózott a szerb despota fiával kötendő házasságtól. Fontos megjegyezni, hogy a követi megbízólevél nem választásra, csupán tárgyalásra hatalmazta fel a követeket, így egyfajta időhúzásként is felfogható, hiszen egyértelmű volt, hogy a kikötött feltételek (egyebek mellett Ulászló és Erzsébet házasságának) megtárgyalása el fog húzódni, gyaníthatóan egészen a királyné szüléséig. Éppen ezért nem lepődhetünk meg azon sem, miért függesztette az oklevélre Ciliéi Ulrik is a pecsétjét. A gróf (amint a királyné többi feltételezhető híve is) joggal gondolhatta, hogy amennyiben Erzsébetnek fia születik, a tárgyalások úgyis abbamaradnak, ha pedig leánya, egyébként sem marad más, mint a lengyel megoldás. 147 Például Losonci Bánfi László fia néhai Dénes fia János: DL 98136. 148 Hóman B. —Szekfií Gy.: Magyar történet i. m. 414. Tegyük hozzá, Ulászló 16 esztendős volt ekkor, különösebb kormányzati és katonai tapasztalat nélkül, így „erős kézről” és vitézségről a kortársak is legfeljebb csak a jövendőbe vetett hittel beszélhettek vele kapcsolatban. 149 A korona elrablása i. m. 13. Erzsébetnek csak egy esztergomi keltezése ismert január 5-ről (DF 239741.). Hogy mennyire nem az „egész ország” jóváhagyásából indultak útnak Krakkóba a magyar követek, jól mutatják azok a személyek, akiket sem a meghatalmazok, sem a meghatalmazottak között nem találunk. Ami mindjárt Erzsébet királynét illeti, az ő motivációit pontosan összefoglalta Kottanerné. Három feltételt szabott, azzal, hogy ha azokat megtartják (tudniillik a magyar urak, illetve Ulászló), akkor hozzámegy a lengyel királyhoz, „azonban jól tudta, hogy a három feltétel egyikét sem tartják majd be, sem a lengyel király, sem a magyar nemesurak, s így akart kibújni beleegyezése alól”. Január elején, vagyis a lengyel követek megérkezése után, Erzsébet „hirtelen” ismét Visegrádra utazott,149 ahol találkozott Ciliéivel. A magyar urak azonnal utána siettek, nyilván attól tartva, hogy a királyné magához 494
