Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Két (király)választás Magyarországon. Habsburg Albert és Jagelló I. Ulászló magyar királysága
PÁLOS FALVI TAMÁS Katalin kezén írt össze zálogjogon, ekkor kapta meg adomány címén alsólendvai Bánfi Pál, Katalin újdonsült férje. Az iktatás már december 13-án megtörtént. Szintén december 8-án adta Zsigmond zálog jogán udvari lovagjainak, Czernin Henningnek és Kussow-i Justnak a Borsod megyei Cserép várát, anélkül, hogy az oklevél egyetlen szóval is említést tett volna arról, hogy az uradalom Borbála királyné kezén van, amint a várjegyzékben is látjuk.88 Hasonlóan érdekes eset a verőcei uradalomé, amelyet Engel nem említett. Ez a jegyzék szerint ugyancsak zálog címén illette meg a Marcali testvéreket, Imrét és Jánost, holott az uradalmat már 1437 szeptemberében Prágában örökjogon nekik adományozta a császár. Érdekes módon viszont a vonatkozó iktatóparancsot csak hónapokkal később, december 4-én állították ki Znojmóban — ahol Marcali Imre udvarmester biztosan, Bánfi Pál valószínűsíthetően jelen volt.89 88 Borsa Iván'. A Justh család levéltára 1274-1525. Bp. 1991. 51. 119. sz. 89 DL 33414., DL 33145. Az iktatásra végül a következő esztendő januárjában került sor. Ennek ellenére Verőcét Alberttól is megkapták a Marcali fivérek 1439-ben: DL 13402. 90 DF 231190/35. oldal. 91 DF 231190/39-41. oldal. Ugyanazon a napon, 1437. december 8-án, amikor a bolondóci uradalmat Bánfi Pálnak adományozta, Zsigmond megkegyelmezett pölöskei Ördög Miklósnak, és visszaadta neki a Körös megyei hatalmas szentgyörgyvári uradalmat.90 Ez utóbbi a jegyzékben Tallóci Matkó szlavón bán neve alatt szerepel mint zálogos birtok - és valóban, a bán szűk két héttel korábban, november 26- án véglegesíttette Zsigmonddal családja birtokában a hatalmas szlavóniai uradalmat — olyan óriási zálogösszeget tábláztaivá rá, hogy a visszaváltás irreálissá váljon.91 Az ellentmondásra — tudniillik hogy Zsigmond két hét különbséggel előbb meghagyta késői éveinek egyik legfőbb bizalmasát, személyes kedvencét, Tallóci Matkót, Szentgyörgyvár birtokában, majd minden látható ok nélkül gyakorlatilag elvette tőle azt - Mályusz Elemér is felfigyelt, és megpróbált magyarázatot adni rá. A bán javára 1437 november 26-án kiállított oklevél eredetije nem maradt fenn, de az átírásából kiderül, hogy azt a római császári titkospecsét alatt állították ki, Mályusz szerint Tallóci kérésére, akinek a birodalmi kancellária feje, Kaspar Schlick, régi ismerőse volt Itáliából. Tallóci azért folyamodott volna ehhez a megoldáshoz, mert tartott attól, hogy a magyar kancellária Znojmóban lévő osztályát vezető Büki István alkancellár nem fog beleegyezni az oklevél Tallócinak kedvező értelmű megfogalmazásába. Azon a napon, amikor a szentgyörgyvári uradalom korábbi birtokosa, prodavizi Ördög Miklós megkapta a maga oklevelét Znojmóban, Tallóci már nem tartózkodott a morva városban: éppen a lefogott Borbála császárnét kísérte ugyanis Pozsonyba. Mályusz szerint ez azt jelenti, hogy „a csapás Matkó ellen irányult”, mégpedig Büki István 481
