Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Két (király)választás Magyarországon. Habsburg Albert és Jagelló I. Ulászló magyar királysága
KÉT (KIRÁLY)VÁLASZTÁS MAGYARORSZÁGON kocsijainak őrzésével kapcsolatban. Felettébb valószínű ezért, hogy a parancslevél kiállítása mögött ugyanúgy a hercegi párt kell sejtenünk, ahogyan Borbála és Ország Mihály december 5-ei letartóztatása mögött is. Érdekes viszont, hogy amíg a császárnét elfogatása után Tallóci Matkó bán Pozsonyba kísérte, ahol még egy darabig Albert magyar királlyá koronázása után is őrizet alatt volt, addig Ország Mihály hamarosan visszanyerte szabadságát, és részt vett a székesfehérvári koronázáson. Mályusz Elemér szerint Zsigmond egy 1437. december 3-ai „hatalmas” adománnyal szerelte le a lengyel párt vezérét,76 ez azonban nehezen hihető annak fényében, hogy a letartóztatásra két nappal az adomány után került sor. 76 Mályusz E.: Az első Habsburg i. m. 121. 77 „danne als die Hungern meinen, ir gnade habe in die sloss gein Polan werts ligende verwarlossen wollen, wollen sie ein Sicherheit von ir haben und an item lipgedinge keinen schaden thun; das ist auch des keisers gebot gewesen bei sinem lebin; und darauf hat man si gein Prespurg gefurt mit item ganzen hofe erwertlich, solich Sicherheit zu machen” - Wostry, W: Albrecht IL i. m. II. 150. 78 Kaspar Schlick fordulatos életére és pályafutására lásd Petr Elbel- Andreas Zajic: Die zwei Körper des Kanzlers? Die „reale“ und die „virtuelle“ Karriere Kaspar Schlicks unter König und Kaiser Sigismund - Epilegomena zu einem alten Forschungsthema I —III. Mediaevalia Historica Bohemica 15. (2012) 2. sz. 47-143., 16. (2013) 1. sz. 55-212., 16. (2013) 2. sz. 73-157. Kaspar Schlick birodalmi kancellár a cseh rendeknek 1437. december 26-án előadott magyarázatában a magyar urakra hárította a felelősséget Borbála letartóztatásáért. Szerinte ugyanis azért volt szükség e drasztikus lépésre, mert a császárné elhanyagolta „a Lengyelország felé eső várainak” védelmét. A magyarok emiatt biztosítékot kívántak tőle - ez lévén a császár parancsa is életében -, és ezzel a céllal kísérték Borbálát az egész udvarával együtt Pozsonyba.77 A pártos kancellár érvelésében okkal kételkedhetünk,78 a maga sajátos módján azonban mégis segít nekünk értelmezni a történteket. Az nyilvánvaló, hogy az utolsó hetekben Zsigmond mellett tartózkodó magyar főurak ilyen kívánsággal biztosan nem álltak elő, hiszen éppen ők voltak azok, akik sürgették a császárt a lengyel házasságra és így a lengyel trónutódlás elismerésére is. Ha valakinek volt oka tartani attól, hogy Borbála felvidéki „impériuma” utat nyithat a lengyeleknek Magyarországra, az Albert és Erzsébet volt, amennyiben Zsigmond — feltételezett — végakaratának híre és a magyar országnagyok - ugyancsak feltételezett - oklevele idejekorán eljut a lengyel udvarba. Ezért kellett lefoglalni (feltűnés nélkül) először a császárné kocsijait, majd, miután kiderült, hogy Zsigmond a végóráit éli, magát Borbálát is elfogni, nehogy a lengyel kapcsolatait kihasználva meghiúsítsa Albert és Erzsébet trónra lépését Magyarországon. És ezért kellett őrizet alá helyezni a lengyel párt feltételezett fejét, Ország Mihályt is. 478
