Századok – 2022

2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Két (király)választás Magyarországon. Habsburg Albert és Jagelló I. Ulászló magyar királysága

KÉT (KIRÁLY)VÁLASZTÁS MAGYARORSZÁGON Erzsébet és utódul lépnek mindkét királyság és a Morva Örgrófság birtokába, kivéve az Albert hercegre írott vagy a jövőben még írandó tartozékokat — ezek minden bizonnyal a hercegnek elzálogosított cseh városokat jelentik.48 Erzsébet eszerint teljes joggal tekintette magát haeres regninek, és ebben értelmetlen dolog volna állítólagos fékezhetetlen hatalomvágyának jelét keresni.49 Ha szembeállít­juk az 142L évi „rendezést” a tizenkilenc évvel korábbival, a különbség szem­beszökő. 1402-ben Zsigmond arra az esetre, ha fiú utód nélkül halna meg, vilá­gosan Albert osztrák hercegre — a későbbi Albert magyar király apjára — testálta a Magyar Királyságot, meghagyva kijelölt utódjának, hogy esetleg születendő lányait tisztességgel házasítsa ki; a leányok öröklési jogáról szó sincs. Mi több, Zsigmond a magyar rendek ígéretét is kivette, hogy az említett esetben, vagyis Zsigmond (fiú)utód nélküli halála esetén Albert herceget fogadják el és koronáz­zák meg magyar királynak, nem mást.50 1421-ben ezzel szemben nyoma sincs annak, hogy a király megpróbálta volna felesketni a magyar országnagyokat az ifjabb Albertre.51 Österreich. In: Manzelství v pozdním stredoveku. Rituály a obycej. Ed. Pawel Kras - Martin Nodl. Praha 2014. 146. 48 „so sollen beyde kunigreich zu Ungern und zu Behem und die marggraffschafft zu Merhern mit al­len andern unsern furstentumen, landen und lewten an die egenanten unser tochter Elizabeth und ires leibs erben körnen und gefallen, mit allen iren zugehörungen, ausgenomen was wir herczog Albrech­ten vor verschriben haben oder noch verschriben würden” - Uo. A zálogosításra lásd Dvoráková, D.: Barbara von Cilii i. m. 127. 49 Lásd például Mályusz E.: Az első Habsburg i. m. 124., Piccolomini nyomán. 50 Az oklevél modern kiadását lásd Lővei Pál: Az ország nagyjainak és előkelőinek 1402. évi oklevelén függő pecsétek. In: Honoris causa. Tanulmányok Engel Pál tiszteletére. Szerk. Neumann Tibor - Rácz György. Bp.-Piliscsaba 2009. 157. 51 Ez magyarázza, hogy 1441-ben, Habsburg Frigyeshez írt levelében, Erzsébet nem is hivatkozott az 1421. évi rendelkezésre: ő ugyanis, tekintettel az aktuális politikai helyzetre és Jagelló Ulászló időköz­ben történt magyar királlyá választására, csak azokat az alkalmakat vette számba, amikor a magyar or­­szágnagyok kifejezetten megerősítették az ő (tudniillik Erzsébet) örökösödési jogát. Adam Franz Kollár: Analecta monumentorum omnis aevae Vindobonensia I-II. Vindobonae 1761-1762. II. 919. 52 Fraknói Vilmos: Az első Habsburg-király trónrajutása Magyarországban. Századok 47. (1913) 255. Kétségtelen, hogy az 1402. évi utódlási terv, túl azon, hogy Albert herceg hamarosan meghalt, rossz emlékeket hagyott maga után, hiszen jelentős szere­pet játszott a Zsigmond elleni felkelés kirobbanásában. Az esetből a jelek szerint nemcsak maga Zsigmond tanult, hanem a magyar politikai elit is. Ügy tűnik legalábbis, hogy a továbbiakban semmiféle garanciát nem kívántak nyújtani arra, hogy ha Zsigmondnak nem születne fia, az ifjabb Albert — 1411-től Luxemburgi Erzsébet jegyeseként, 1421-től férjeként — automatikusan követni fogja a magyar trónon. Ezért nem engedték Zsigmondnak, hogy már életében területi hatalom­mal ruházza fel vejét Magyarországon,52 és nyilván ezért nem járultak hozzá ah­hoz sem, hogy a császár még életében megkoronáztassa leányát, ezzel gyakorlatilag 470

Next

/
Oldalképek
Tartalom